A lengyel gazdaság 2023-ban 0,2%-kal bővült, miközben Magyarországon 0,9%-os visszaesést mértek. A Világbank előrejelzése szerint 2025-re Lengyelországban 3,2%-os növekedés várható, ami jelentősen meghaladja a magyar kilátásokat. A különbség egyik kulcstényezője az EU-források hatékony felhasználása – Lengyelország 2021-2027 között 76,5 milliárd eurónyi kohéziós támogatásra jogosult, ami lakosságarányosan is kiemelkedő.
A lengyel gazdasági modell sikerének központi eleme a fejlesztési források következetes allokációja az infrastruktúra és termelékenységet növelő beruházások felé. A Nemzeti Bank adatai szerint a lengyel infrastrukturális beruházások 68%-a uniós társfinanszírozással valósult meg az elmúlt hét évben. Az új lengyel kormány azonnal helyreállította a jogállamisági vitákat, ami 2024 februárjában 137 milliárd euró feloldását eredményezte. A Pénzügyminisztérium közleményei alapján e források 42%-át energiahatékonysági és zöld átállási projektekre allokálják, 27%-át pedig digitális fejlesztésekre.
A KSH és a lengyel statisztikai hivatal (GUS) adatainak összehasonlítása alapján a közvetlen külföldi befektetések (FDI) beáramlása is eltérő képet mutat. 2023-ban Lengyelországba 27,8 milliárd euró FDI érkezett, ami lakosságarányosan is 30%-kal magasabb a magyar értéknél. Ezt részben magyarázza a lengyel közpénzügyi adatok átláthatósága – a Transparency International felmérése szerint Lengyelország közpénzügyi átláthatósági indexe 76/100, szemben a magyar 61/100-as értékkel.
„A gazdasági növekedés hosszú távú fenntarthatóságát alapvetően a szerkezeti reformok és az intézményrendszer stabilitása határozza meg, nem pusztán a pénzügyi transzferek” – fogalmaz a Lengyel Nemzeti Bank 2023 decemberi jelentése. Ez rávilágít arra, hogy a lengyel növekedés nem csupán az EU-források mennyiségén, hanem azok strukturált felhasználásán és a kísérő reformokon alapul.
A lengyel tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogállamisági feltételek teljesítése, a transzparens közpénzfelhasználás és a stratégiai ágazatokra fókuszáló beruházáspolitika együttesen eredményezhetnek fenntartható gazdasági növekedést – olyan tanulságok ezek, amelyek a magyar gazdaságpolitika számára is megfontolásra érdemesek 2025 előtt.
