Az adatok alapján: a szegedi új logisztikai központ beruházás évi 9,2 milliárd forint közpénzt emészt fel, miközben a város egészségügyi infrastruktúrájának felújítása csak 3,4 milliárdot kap. Az állami támogatással megvalósuló projekt a KSH legfrissebb kimutatása szerint a régió harmadik legnagyobb fejlesztése lett, de a munkahelyteremtési hatékonysága megkérdőjelezhető: minden új munkahely létrehozása közel 132 millió forintba kerül.
A beruházás dokumentációjához benyújtott közérdekű adatigénylésünk nyomán kiderült, hogy a projekt költségvetésének 78%-a állami forrás, 22%-a városi önkormányzati hozzájárulás. A szerződések részletes elemzése alapján a megvalósítás során négy olyan alvállalkozó is szerepet kapott, amely korábban hasonló beruházásoknál átlagosan 22%-kal magasabb áron szerződött, mint a piaci átlag. A közbeszerzési adatok (amelyeket a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartásából nyertünk ki) azt mutatják, hogy a tender kiírása mindössze 27 napig volt nyitva, ami 11 nappal rövidebb, mint az elmúlt három év hasonló volumenű beruházásainál megszokott időtartam.
A Transparency International Magyarország szakértője szerint: „A logisztikai beruházások átláthatóságát jelentősen rontja a kivételezett eljárások alkalmazása, különösen amikor a nyilvánosság számára nehezen elérhetők az alapvető költségvetési információk.” Módszertanilag fontos megjegyezni, hogy a foglalkoztatási hatásokat a beruházó által benyújtott üzleti terv és a hasonló méretű, már működő logisztikai központok tényadatai alapján vetettük össze.
Az információs önrendelkezési jogról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján a beruházás valamennyi részletének nyilvánosnak kellene lennie, de a közérdekű adatigénylésünkre kapott anyagok hiányosak. A szegedi polgárok jogosan várhatják el, hogy egy ekkora volumenű beruházás minden aspektusa transzparens legyen, különösen mivel a foglalkoztatási hatékonyság szempontjából más ágazatok támogatása kedvezőbb mutatókat produkálhatna.
