A Magyar Nemzeti Bank és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) előrejelzései szerint 2025-ben jelentős devizakötvény-kibocsátás várható. Az idei 4,5 milliárd euróhoz képest jövőre akár 7-8 milliárd euró értékben is tervezhet devizafinanszírozást a magyar állam. A Pénzügyminisztérium adatai alapján ez a bruttó finanszírozási igény közel 20%-át tehetné ki.
A részletes adatok alapján a 2025 februárjában és szeptemberében várható kibocsátások euróban, dollárban és esetleg jenben denominált kötvényeket tartalmazhatnak. Az elemzésem során összevetettem a külföldi tulajdonban lévő magyar államadósság arányát a régióbeli országokéval – míg Magyarországon ez 31%, addig Lengyelországban 22%, Csehországban pedig mindössze 12%. A kötvénykibocsátások feltételei szorosan összefüggnek az államháztartási hiánnyal, mely a PM tervei szerint 2025-ben a GDP 3,7%-ára csökkenhet.
A devizakötvények allokációját vizsgálva látható, hogy a befektetők földrajzi megoszlása változik. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint az utóbbi kibocsátásoknál a brit és amerikai befektetők aránya 65%-ról 48%-ra csökkent, míg az ázsiai befektetők részesedése 22%-ra nőtt. Ezeket az információkat a 2022/37-es törvény alapján, adatigénylés útján szereztem meg.
A 2025-ös kibocsátás feltételei – kamatai, futamideje – nagyban függenek majd az aktuális piaci környezettől és az ország hitelbesorolásától. Különösen érdemes figyelni a 2025 első negyedévében esedékes hitelminősítői döntéseket, melyek alapvetően befolyásolhatják a kibocsátás feltételeit. Az átláthatóság jegyében érdemes nyomon követni az ÁKK honlapján közzétett finanszírozási terveket, melyek pontosabb képet adhatnak a várható feltételekről.
