Budapest költségvetésének elemzése közben bukkantam rá erre az adatra: az Oktatási Hivatal elektronikus rendszere 2025-ben több mint 78 ezer tanulói adatlapot dolgozott fel a középiskolai felvételin. A március végi sorrendmódosítási időszakban évente 12-15 ezer tanuló él ezzel a lehetőséggel, ami azt mutatja, hogy a stratégiai döntések sokszor az ideiglenes jegyzék ismeretében születnek meg.
A sorrendmódosítás eljárásrendje eltér attól függően, hogy nyolcadikos vagy alacsonyabb évfolyamos jelentkező vagy-e. Nyolcadikosok esetében az általános iskola kezeli a folyamatot március 25-27. között. A KIFIR rendszeren keresztül zajló adminisztráció során a korábbi tanulói adatlap érvényét veszti, az új verzió válik érvényessé. Fontos tudni, hogy bár a módosított adatlapot ki kell nyomtatni és meg kell őrizni, azt nem kell postázni az Oktatási Hivatalnak.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint az egyéni jelentkezők körében a sorrendmódosítás gyakoribb. Négy- vagy hatosztályos gimnáziumba jelentkezők esetében a szülőknek kell belépniük a KIFIR rendszerébe ügyfélkapu+-szal vagy DÁP-pal. Az elektronikus módosítás határideje március 27-én éjfél. Aki nem rendelkezik digitális azonosítással, annak könyvelt küldeményként kell postáznia a dokumentumot Győrbe, március 27-i postabélyegzővel. A statisztikák szerint az elektronikus úton benyújtott módosítások aránya évről évre nő, 2024-ben már 87 százalékot tett ki.
Az Oktatási Hivatal útmutatója szerint a módosítás folyamata hét munkanapos ablakban zajlik. A rendszer automatikusan érvényteleníti a korábbi jelentkezést és az új sorrendet veszi figyelembe az algoritmikus felvételi eljárásban. Az adatok azt mutatják, hogy a sorrendmódosítást követően átlagosan 23 százalékkal nő az esély az első helyen megjelölt intézménybe való felvételre.
A transzparencia szempontjából fontos kérdés, hogy a KIFIR rendszer használatának nehézségei mennyire korlátozhatják az esélyegyenlőséget. Javaslom minden szülőnek, hogy március 25. előtt tesztelje a belépést a rendszerbe.
