A dél-koreai hatóságok vizsgálata során rendkívül magas mérgezőanyag-szinteket találtak gyerekeknek szánt termékekben. A szöuli városvezetés megbízásából végzett ellenőrzés a Shein által forgalmazott bőrárukat vizsgálta, és azt találta, hogy egyes termékekben bizonyos vegyi anyagok koncentrációja extrém módon haladta meg a megengedett határértéket.
A tesztek során nyolc bőrterméket elemeztek, és ezek közül hét esetében találtak veszélyes mennyiségű káros anyagot. A legnagyobb problémát a ftalát alapú lágyítószerek jelentették: négy bőrtáska közül háromban a határérték többszörösét mutatták ki, egy esetben 153-szoros koncentrációt. A vizsgálat más termékeknél is komoly eltéréseket tárt fel. Az egyik gyermekcipőben a megengedettnél magasabb formaldehid-szintet mértek, egy másik pár cipőben pedig extrém mennyiségű ftalátot találtak, ami 428-szorosan haladta meg a határértéket. Az eddig ellenőrzött 93 termék 43 százalékában találtak valamilyen formában mérgező anyagot.
A ftalátok jelenléte különösen aggasztó, mert ezek az úgynevezett endokrin rendszert károsító vegyületek. Nem képeznek erős kémiai kötéseket, és lassú, de hosszú ideig tartó párolgással szabadulnak fel. A kutatások szerint befolyásolhatják a hormonrendszer működését, és hosszabb távon a reproduktív funkciókra is hatással lehetnek. A hamisított és ellenőrizetlen termékek ráadásul gazdasági szempontból is jelentős károkat okoznak. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala szerint a hamis ruhák, játékok és kozmetikai termékek több mint 4466 munkahely megszűnéséhez járultak hozzá Magyarországon 2015 és 2018 között.
A becslések szerint a magyar vállalkozások ebben az időszakban 189 millió euró, több mint 76 milliárd forint bevételtől estek el. A hamisítás elsősorban a ruhaipart érinti: a számítások szerint 3246 munkahely szűnt meg ebben az ágazatban. A kozmetikai iparban 870, a játékiparban pedig 349 dolgozó veszítette el az állását a hamis termékek piaci térnyerése miatt. A hamis áruk egyik tipikus példája a parfüm: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerint ezek a termékek gyakran ellenőrizetlen összetételűek. Tavaly a hatóság mintegy félmilliárd forint értékű hamis parfümöt foglalt le.
A NAV szóvivője, Kis Péter András szerint a hamisított termékek listáján évek óta a ruhák, táskák, napszemüvegek, mobiltelefonok, gyerekjátékok és parfümök szerepelnek az élmezőnyben. „A hamis illatszerek esetében az összetétel teljesen ellenőrizetlen: előfordul, hogy az üvegben egyszerű víz van némi illatanyaggal, de találtak már olyan terméket is, amelyik állati vizeletet tartalmazott” – tette hozzá a szakértő. Az ilyen termékek nem kerülhetnek vissza a piacra: a NAV minden lefoglalt hamis árut megsemmisít.
A hamis webshopok, azaz ghost store-ok külsőre teljesen korrektnek tűnnek. A professzionális dizájnnal, valós márkák képeivel és részletes termékleírásokkal dolgozó bűnözők célja azonban nem az értékesítés, hanem a pénz vagy az adatok megszerzése. A kiberbiztonsági elemzések szerint az ilyen oldalak gyakran ugyanazt a működési modellt követik: úgy néznek ki, mint egy valódi bolt, de a rendelés után vagy semmit nem szállítanak, vagy hamis árut küldenek. A terjedésében kulcsszerepet játszanak a közösségi médiás reklámok.
A kutatások szerint a felhasználók jelentős része közvetlenül Facebook-, Instagram– vagy TikTok-hirdetésekből jut el ezekhez az oldalakhoz. Egy felmérés szerint a felhasználók mintegy harmada találkozott már gyanús online vásárlási csalással közösségi médiában. Az egyik legfontosabb pszichológiai eszköz a túl jó ajánlat. Gyakran hirdetnek 70–80 százalékos leárazásokat vagy „csak ma érvényes” akciókat, amik gyors döntésre kényszerítik a vásárlót. A csalók sokszor hamis profilokat hoznak létre, mintha népszerű véleményvezérek, hírességek vagy közismert orvosok ajánlanák a terméket.
A mesterséges intelligencia alapú technológiák tovább növelik a megtévesztés hatékonyságát: egyre nehezebb eldönteni, hogy egy online bolt, reklám vagy ajánlás valódi-e. A digitális környezetben ezért a fogyasztók egyik legfontosabb védelme továbbra is az alapvető ellenőrzés: a domain vizsgálata, a független értékelések keresése és a gyanúsan olcsó ajánlatok kerülése. Az illegális dohánytermék-kereskedelem is egyre nagyobb problémát jelent Európában. Egy KPMG-elemzés szerint 2024-ben az Európai Unióban mintegy 19,4 milliárd eurónyi adóbevételtől estek el az államok az illegális cigarettafogyasztás miatt.
A becslések szerint a hazai költségvetés éves szinten mintegy 175 millió euró, vagyis körülbelül 67 milliárd forint adóbevételtől esett el emiatt 2024-ben. Magyarországon dohányterméket kizárólag dohányboltban lehet értékesíteni. Az illegális kereskedelem szigorú büntetést vonhat maga után: magánszemélyeknél 1 és 50 millió forint között, jogi személyek esetében pedig 5 milliótól akár 500 millió forintig terjedhet. A hamisított vape-termékekkel kapcsolatban több tudományos vizsgálat is riasztó eredményekre jutott.
Az elemzett, nikotinmentesnek jelölt e-cigaretta-folyadékok több mint 80 százalékában valójában kimutatható volt a nikotin. Az illegális termékeknél az összetétel mellett a gyártási körülmények is kérdésesek lehetnek. A kutatók szerint az illegális vagy hamisított vape-eszközök esetében gyakori, hogy a felhasznált alkatrészek és folyadékok nem esnek át minőségellenőrzésen. A vizsgálatok egy irányba mutatnak: a hamisított és illegális termékek nemcsak gazdasági vagy fogyasztóvédelmi problémát jelentenek, hanem egészségügyi rizikót is. A fogyasztók számára a tudatos vásárlás és az alapos ellenőrzés jelenti a legfontosabb védelmet.