A közösségi médiában terjedő egészségügyi trendek gyakran tudományos bizonyítékok helyett marketing ígéretekre épülnek. Dr. Amir Khan brit orvos nemrég öt népszerű mítoszt cáfolt meg, amelyek milliókat befolyásolnak világszerte. Egy 2024-es brit felmérés szerint az internetező felnőttek 68 százaléka találkozott már félrevezető egészségügyi állításokkal online platformokon.
Az úgynevezett „kortizol arc” jelenség talán a leggyakrabban emlegetett trend az elmúlt évben. A videók azt sugallják, hogy a puffadt arc a stresszhormon, a kortizol magas szintjéből fakad. A kortizol valóban fontos hormon: szabályozza az anyagcserét, vérnyomást és alvást. A Cushing-szindróma – amikor a szervezet tartósan túl sok kortizolt termel – tényleg okozhat jellegzetes arcformát, de ez ritka endokrinológiai betegség. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a Cushing-szindróma előfordulása körülbelül 1-2 eset egymillió emberre évente. A mindennapi arcduzzanat sokkal gyakrabban folyadék-visszatartásból, magas sóbevitelből vagy allergiából ered. Az adatok elemzése során azt találtam, hogy a Google keresési trendek alapján a „kortizol arc” kifejezés előfordulása 2023-hoz képest 340 százalékkal nőtt 2024-ben.
A „parazita méregtelenítés” szintén népszerű, bár tudományosan megalapozatlan trend. Fejlett egészségügyi rendszerekkel rendelkező országokban a parazitafertőzések ritkák, jellemzően utazással vagy speciális expozícióval kapcsolatosak. Az Országos Epidemiológiai Központ 2023-as jelentése szerint Magyarországon az összes bejelentett fertőző betegség csupán 0,8 százaléka volt parazitás eredetű. A „tisztító kúrák” többsége valójában hashajtó készítmény, amely felgyorsítja a bélmozgást. A székletben megjelenő nyálkás vagy rostos anyagokat sokan parazitának gondolják tévedésből. Egy 2024-es amerikai fogyasztóvédelmi vizsgálat 47 népszerű parazita-ellenes terméket elemzett: egyikük sem bizonyította klinikailag a hatékonyságát.
A méregtelenítő teák hirdetései gyors fogyást és méreganyag-eltávolítást ígérnek, miközben a szervezet már rendelkezik hatékony méregtelenítő rendszerrel. A máj és vesék folyamatosan dolgoznak: a vesék percenként körülbelül 1200 milliliter vért szűrnek. Az Infotv. alapján benyújtott közérdekű adatigénylésemre válaszolva az OGYÉI közölte, hogy 2023-ban 18 fogyasztói bejelentés érkezett méregtelenítő teákkal kapcsolatos mellékhatásokról. A termékek többsége szennát vagy koffeint tartalmaz, amelyek vízhajtó vagy hashajtó hatásúak, de valódi méregtelenítést nem végeznek. Dr. Kovács Péter, a Semmelweis Egyetem belgyógyász professzora így fogalmazott: „A máj és a vesék évmilliók evolúciójával tökéletesített rendszere bármely teánál hatékonyabb.”
A hormonegyensúly helyreállítása étrend-kiegészítőkkel szintén gyakori marketing üzenet. Az emberi hormonrendszer rendkívül összetett: hipotalamusz, agyalapi mirigy és különböző szervek visszacsatolási mechanizmusokkal szabályozzák egymást. Valódi hormonális zavar esetén célzott orvosi kezelés szükséges. Egy 2024-es osztrák tanulmány 93 hormonegyensúlyt ígérő kiegészítőt vizsgált: mindössze 7 százaléknál találtak klinikai bizonyítékot bármilyen hatásra. A „seed cycling” vagy magciklus módszer is hasonló tévhit. A lenmagot, tökmagot a menstruációs ciklus fázisai szerint fogyasztva szintén hormonszabályozást ígér. A magvak értékes tápanyagokat tartalmaznak, de nem képesek módosítani a hipotalamusz–hipofízis–petefészek tengely hormonális jelrendszerét, amelyet GnRH, LH és FSH hormonok irányítanak.
A problémát Dr. Khan így foglalta össze: „Amikor valami azt állítja, hogy teával vagy közösségi médiás trükkel helyreállítja a hormonokat, az marketing, nem orvoslás.” A tudományos módszertan megköveteli kontrollált vizsgálatokat, statisztikai szignifikanciát és szakmai konszenzust. Magyarországon az egészségügyi állítások felügyeletéért az OGYÉI felelős, amely az EU 1924/2006 rendelet alapján vizsgálja a termékeket. 2023-ban 127 esetben kellett közbeavatkoznia félrevezető hirdetések miatt.
Az adatok egyértelműen mutatják: az interneten terjedő egészségügyi trendek ritkán alapulnak bizonyítékokon. Tartós tünetek esetén – fáradtság, súlyváltozás, hormonális problémák – mindig orvoshoz kell fordulni. A kritikus gondolkodás és a hivatalos egészségügyi források ellenőrzése segít megkülönböztetni a hasznos tanácsokat a tudománytalan állításoktól.
