A debreceni Deczky Dávid 2026 márciusában arról kapott tájékoztatást, hogy sürgősségi ellátása során tapasztalt hiányosságok miatti panaszát továbbították a Debreceni Járási Ügyészséghez. Az ügy formálisan halad, de érdemi válasz hónapok óta nincs. A nyomozást 2025 novemberében rendelték el, kihallgatások zajlottak, mégis bizonytalan, mikor várható döntés.
Az eset rávilágít egy rendszerszintű problémára. Magyarországon az egészségügyi ellátással kapcsolatos bejelentések vizsgálata átlagosan 60-90 napot vesz igénybe az Országos Kórházi Főigazgatóság adatai szerint, de a gyakorlatban gyakran meghosszabbítják a határidőket. A 2015. évi CXLV. törvény szerint a hatóságnak 60 napon belül kell érdemben állást foglalnia, de lehetőség van határidő-hosszabbításra „indokolt esetben”. Ez a rugalmasság azonban gyakran azt eredményezi, hogy az ügyek hónapokig, akár évekig húzódnak.
Deczky Dávid esetében párhuzamosan fut a rendőrségi nyomozás és az egészségügyi hatósági vizsgálat. Mindkét eljárás során a határidőket többször meghosszabbították, amiről a bejelentő felügyeleti panaszt nyújtott be a Belügyminisztériumhoz. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 2025-ben Debrecenben 47 egészségügyi panasz érkezett, ezek 63 százaléka még lezáratlan. Az adatszolgáltatást az Infotv. alapján igényeltem. Az elhúzódás fő oka: a vizsgálatokhoz szakértői véleményekre van szükség, amelyek beszerzése hónapokat vehet igénybe.
Az érintett azt kérdezi: működik-e a rendszer, ha nem ad választ ésszerű időn belül? Az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlata szerint az elhúzódó eljárások sérthetik a tisztességes eljáráshoz való jogot. Magyarországon az Állami Számvevőszék 2024-es jelentése megállapította, hogy az egészségügyi jogérvényesítési eljárások 42 százaléka túllépi a törvényben előírt határidőt. Ez nem csak adminisztratív késedelem, hanem bizalomvesztés is.
A vizsgálatok kimenetele bármilyen legyen, egy kérdés változatlan marad: meddig maradhat az eljárási átláthatóság hiánya következmények nélkül? Az állampolgárok számíthatnak-e arra, hogy panaszukra érdemben reagálnak? A statisztikák azt mutatják: az időhúzás rendszerszintű jelenség. Amíg nincs hatékony mechanizmus az eljárások nyomon követésére, addig az ügyfelek továbbra is válaszra várnak, miközben az aktákban újabb határidő-hosszabbítások sorakoznak.