Az Európai Unió váratlanul elhalasztotta az orosz olaj teljes betiltására vonatkozó jogszabály bemutatását. A döntés az iráni válság, az olajár-robbanás és a magyar-szlovák-ukrán vita összhatásaként született. Magyarország és Szlovákia számára ez fontos fordulat a Barátság kőolajvezeték körüli feszültségek közepette.
Az Európai Bizottság kedden jelentette be: egyelőre lekerült a naptárból az orosz olaj kitiltásának végleges jogi szabályozása. Anna-Kaisa Itkonen, az energiaügyi szóvivő nem tudott új dátumot megadni. „Továbbra is elkötelezettek vagyunk a javaslat benyújtása mellett” – hangsúlyozta ugyanakkor. Az április 15-i határidőt eredetileg a REPowerEU ütemterv részeként tűzték ki. Ehelyett most várakozási időszak következik, amíg az energiapiacok stabilizálódnak. A halasztás három fő okra vezethető vissza. Elsőként az iráni háború és az amerikai-izraeli csapások felborították az energiapiacokat. A Hormuzi-szoros blokádja a globális olaj- és földgázforgalom egyötödét érinti naponta. A Brent olaj ára hétvégén 112 dollárig szökött hordónként. Trump elnök hétfői bejelentése „eredményes tárgyalásokról” 102 dollárra csökkentette az árat. A piacok továbbra is idegesek és kiszámíthatatlanok maradnak.
A magyar-szlovák-ukrán konfliktus szintén közrejátszott a döntésben. Ukrajna január 27 óta blokkolja a Barátság vezetéken az orosz olaj szállítását. Technikai problémákra hivatkozik, de bizonyítékot nem mutatott be senkinek. Vizsgálóbizottságot sem enged az érintett szivattyúállomáshoz: sem magyart, sem szlovákot, sem uniósat. Budapest és Pozsony szerint a blokád politikai indíttatású, az áprilisi magyar választásokhoz kapcsolódik. „Minden bizonyítékunk megvan arra, hogy ez szándékos döntés volt” – fogalmazott egy magyar kormányzati forrás. Magyarország ezért blokkolja Ukrajna 90 milliárd eurós hadikölcsönét. Szlovákia levágta Kijevet a vészhelyzeti áramszolgáltatásról válaszlépésként.
Az eredeti tervek szerint az orosz olaj betiltását kereskedelmi jogi kérdésként kezelték volna. Ehhez csak minősített többség kellett volna, nem egyhangú döntés. Magyarország és Szlovákia számára ez jogászkodásnak tűnt, hiszen mentességgel rendelkeznek. A két országnak nincs tengeri kapcsolata, csak csővezetéken jut olajhoz. Jogi lépéseket helyeztek kilátásba, ha az EU erőlteti a tilalmat. Az Európai Bizottság most ragaszkodik: ez nem politikai irányváltás, csak időzítési kérdés. Ursula von der Leyen korábban figyelmeztette a tagállamokat: az orosz energiafüggőség visszaállítása „stratégiai hiba” lenne. A REPowerEU keretében az orosz gázt már betiltották: az LNG-t 2026 végéig, a vezetékes gázt 2027 őszéig.
Érdekes adalék, hogy Amerika már korábban enyhített az orosz olajszankciókon. Tengeri útvonalról engedélyezte Moszkva számára az értékesítést a piacok megnyugtatására. Az európai szövetségesek akkor felháborodtak ezen a lépésen. Most viszont maguk is hasonló irányba mozdultak el az orosz olajjal kapcsolatban. A jelenlegi mentességi rendszer félévente megújul, egyhangú szavazással. Magyarország és Szlovákia határozatlan idejű kivételt élvez ezen szabály alól. A két ország továbbra is ragaszkodik jogaihoz és olcsó energiaforrásaihoz a nehéz gazdasági helyzetben.
A városi családok számára mindez konkrétan az üzemanyagárakat és a fűtési költségeket érinti. Az olajár-ingadozások közvetlenül kihatnak a benzinkutak áraira és a távhőszolgáltatás díjaira. A stabil energiaellátás a magyar háztartások költségvetésének kulcskérdése marad. Az elkövetkező hónapokban figyeljük, mikor és milyen feltételekkel tér vissza az olaj-tilalom terve.