A NATO-szövetségen belüli információszivárgás gyanúja komoly feszültséget okoz a szövetségesek között. Donald Tusk lengyel miniszterelnök kedden közölte, hogy Litvánia már 2019-ben kérte Magyarország kizárását egy NATO-találkozóról. Az aggodalmak oka: a magyar delegáció esetleg titkos információkat adhatott át Oroszországnak.
Tusk az X közösségi platformon fogalmazta meg élesen kritikáját. „Orbán Viktor külügyminisztere megerősítette, hogy szisztematikusan tájékoztatta Moszkvát arról, hogy az uniós vezetők mit mondanak zárt ajtók mögött” – írta a lengyel kormányfő. A botrány a Washington Post hétvégi cikkéből indult, amely szerint Szijjártó Péter külügyminiszter rendszeresen egyeztetett Szergej Lavrov orosz kollégájával uniós találkozók során. Szijjártó először álhírnek nevezte az információkat, később azonban elismerte a konzultációkat. Tusk már március 22-én figyelmeztette a nyilvánosságot a lehetséges információszivárgásra, jóval a botrány kirobbanása előtt.
A konkrét részletek is előkerültek az elmúlt napokban. Gabrielius Landsbergis, Litvánia korábbi külügyminisztere megerősítette: a 2023-as vilniusi NATO-csúcs előkészítésekor ügyeltek arra, hogy magyar képviselők ne vegyenek részt érzékeny megbeszéléseken. „Igyekeztünk arra törekedni, hogy a magyar képviselők ne vegyenek részt a megbeszéléseken, különösen érzékeny kérdéseknél” – nyilatkozta Landsbergis. Vytautas Leskevicius, Litvánia 2015-2020 közötti NATO-nagykövete ugyanakkor nem emlékszik arra, hogy formálisan kizárást kértek volna 2019-ben, ahogy Tusk állítja. A Reuters szerint Moszkva nem kommentálta az ügyet, Orbán Viktor pedig vizsgálatot rendelt el.
Az ügy a NATO-tagállamok közötti bizalom alapkérdéseit érinti. A szövetség működése azon alapul, hogy a tagországok szabadon oszthatnak meg titkos információkat egymással. Ha egy tagállam megbízhatósága megkérdőjeleződik, az az egész szövetség működését veszélyeztetheti. A következő hónapok megmutatják, hogyan alakul Magyarország helyzete a NATO-ban és az EU-ban egyaránt.
