A forint árfolyama március 24-én rendkívüli ingadozást mutatott. Az euróval szemben 387 és 392 forint között mozgott egyetlen nap alatt. A Közel-Keletről érkező geopolitikai hírek, különösen Trump iráni béketárgyalásokra vonatkozó bejelentései váltották ki a volatilitást. A Magyar Nemzeti Bank sajtóközleménye szerint „adatvezérelt üzemmódban” hozzák alapkamat-döntéseiket.
A Monetáris Tanács március 24-i ülésén várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot. A Portfolio valós idejű árfolyamadatai szerint a döntést követően nem következett be jelentős elmozdulás. Az euró-forint árfolyam 391 forint körül stabilizálódott. A szakértői konszenzus kamattartást várt, bár az előző napi állampapír-piaci hozamemelkedés bizonytalan várakozásokra utalt. A jegybank közleményéből kikerült az „ülésről ülésre” dönt megfogalmazás.
A forint árfolyamának alakulását március végén elsősorban külső tényezők határozzák meg. Trump bejelentése az iráni energiainfrastruktúra elleni támadás öt napos haladékának meghosszabbításáról rövid távú erősödést eredményezett. Március 23-án délben több mint öt egységnyit erősödött a magyar fizetőeszköz. Az Axios értesülése szerint az Egyesült Államok és regionális közvetítők március 27-re terveznek magas szintű béketárgyalásokat Teheránnal.
Az S&P Global hitelminősítő március 24-i figyelmeztetése szerint „fenntarthatatlan a magyar szociális rendszer” jelenlegi pályája. A választás győztesének pártállástól függetlenül költségvetési konszolidációba kell kezdenie. Az eurózóna magánszektorának márciusi aktivitása tízhavi mélypontot ért el. A Bloomberg elemzése szerint az emelkedő energiaárak stagflációs kockázatot jelentenek. Az Európai Központi Bank nehéz helyzetben van.
A forint volatilitása rámutat a kis nyitott gazdaságok sebezhetőségére. A befektetőknek folyamatosan figyelniük kell a Közel-Kelet eseményeit és a jegybanki kommunikációt. A transzparens adatközlés nélkül nehéz megalapozott befektetési döntéseket hozni.
