A Magyar Nemzeti Bank 40 milliárd jüanos, közel 2000 milliárd forintos swapkerete biztosítja a forint stabilitását válsághelyzetekben – erősítette meg Palotai Dániel MNB-alelnök Kínában tett látogatása során. A 2024-ben meghosszabbított devizacsere-megállapodás rendkívül nagy összeg egy magyarországi GDP-arányos központi bank tartalékhoz képest, ezért annak további bővítése egyelőre nem szerepel a tervekben.
Az MNB által fenntartott kínai swap-vonal lényege, hogy likviditási válság esetén a magyar jegybank forintért cserébe jüanhoz juthat, amelyet devizapiacra váltva dollárra vagy euróra konvertálhat. Ez a mechanizmus hasonló biztosítékot nyújt, mint az amerikai Federal Reserve dollár swap-vonalai, amelyekhez Magyarország nem fér hozzá. Az iráni konfliktus kapcsán kialakult energiapiaci feszültségek április elején 8 százalék feletti forintgyengülést okoztak az euróval szemben, ami jól mutatja a külső sokkok sebezhetőségét. A swapkeret ilyen esetekben nyújt pénzügyi védelmet, bár eddig nem volt szükség aktiválására.
Magyarország 2024-ben egymilliárd eurós hitelt vett fel kínai bankoktól, amely az államadósság-finanszírozás diverzifikálását szolgálja. A China Exim Bank elnöke, Csen Huai-ju 2025 áprilisában Budapesten tárgyalt a pénzügyi együttműködés mélyítéséről, egy nappal Palotai kínai nyilatkozata előtt. Az adatok szerint Magyarország 2016 óta rendszeresen bocsát ki jüanban denominált államkötvényeket, az első úgynevezett pandakötvény óta összesen több mint 5 milliárd jüan értékben. A Kincstári Egységes Számla adatai alapján ez az államadósság körülbelül 1,2 százalékát teszi ki.
A diverzifikált finanszírozás azért különösen fontos, mert az Európai Unió továbbra is visszatartja a Magyarországnak szánt kohéziós forrásokat, és az uniós SAFE védelmi hitelből sem érkeztek források. Brüsszel jogállamisági aggályokra hivatkozva fagyasztotta be az uniós transzfereket, így a kormány alternatív finanszírozási csatornákra kényszerül. A kínai pénzügyi kapcsolatok ebben a kontextusban puffer szerepet töltenek be.
Palotai kiemelte: Magyarország élenjár a jüanfinanszírozás felhasználásában Közép-Európában. A kérdés továbbra is az, hogy mennyire átlátható a kínai bankhitelek feltételrendszere, és milyen hosszú távú költségekkel járnak az adófizetők számára. A pénzügyi függetlenség és az átláthatóság közötti egyensúly megtalálása kulcsfontosságú a stabil államháztartás érdekében.
