A Miniszterelnökséget vezető miniszter az Indexnek adott interjúban a fiatalok és az értelmiség kormánypártokkal szembeni kritikus hozzáállását elemezte. Gulyás Gergely elismerte: a leggazdagabb és legmagasabban képzett választók között alacsonyabb a kormány támogatottsága, mint az alacsonyabb végzettségűek körében. Ezt részben azzal magyarázta, hogy a fiatalabb korosztályokban magasabb a diplomások aránya.
A miniszter szerint természetes jelenség, hogy a fiatalok kritikusabbak egy olyan kormányzattal szemben, amely 16 éve van hatalmon. Ugyanakkor hangsúlyozta: tágabb európai perspektívából nézve éppen a kormány képviseli a „lázadó” álláspontot. „A fiatalok természetüknél fogva kritikusabbak, lázadóbbak. Egy 16 éve kormányzó erővel szemben ez érthető. Ha azonban tágabb perspektívából nézzük a világot, akkor kár ellenünk lázadni, mert mi magunk vagyunk a lázadók” – fogalmazott Gulyás Gergely. Példaként a béke melletti és a migráció elleni kormányzati kiállást említette, amellyel szerinte „Dávid a brüsszeli Góliáttal szemben”.
Az interjúban szóba került, hogy több budapesti egyetemen – például a Corvinus Egyetemen vagy az ELTE jogi karán – többségében kormánykritikus hallgatók tanulnak. A miniszter szerint azonban nem helyes ebből általános következtetéseket levonni, mert a vidéki egyetemeken árnyaltabb a kép. Kiemelte: Budapest politikailag sajátos közeg, ahol ritkán volt tartós jobboldali többség. Gulyás úgy véli, sok értelmiségi mégis a „polgári kormányzás” mellett áll, különösen azok, akik mélyebben foglalkoznak politikával.
A kormányfő miniszter az értelmiséggel kapcsolatban azt állította: „Ha valaki klasszikus értelemben vett értelmiségi gondolkodást, intellektuális tartalmat keres a magyar politikában, azt még mindig a jobboldalon találja meg. Az ellenzéki oldalon a képesség is szinte teljesen hiányzik.” A kommunikációt érő kritikákra reagálva hozzátette: a leegyszerűsítés a politikai műfaj sajátossága. Szerinte egy-egy kérdést lehet rövid szlogenekben és részletes elemzésekben is tárgyalni. A kormány több tagjának hosszabb megszólalásai között is találni „színvonalas, tényekre és érvekre épülő” gondolatokat – példaként Navracsics Tibort, Lantos Csabát és Bóka Jánost említette.
A miniszter szerint általános jelenség, hogy a modern politika és az értelmiségi attitűd között nő a feszültség. Ennek oka, hogy a politika egyre inkább a médiatér – különösen a közösségi média – logikájához igazodik, ahol rövid, leegyszerűsített üzenetek dominálnak.
Gulyás Gergely a mai kormányinfón arról is beszélt, hogy amikor február végén a kecskeméti kampányfórumra érkezett, nem derült ki számára, hogy iskolaépületben tartják az eseményt. „Este hatkor semmi nem emlékeztetett arra, hogy ez egy iskola” – fogalmazott a miniszter az iskolában rendezett kampányrendezvényről.
A nyilatkozatok tágabb kontextusban értelmezhetők: a kormány hosszú ideje hatalmon van, miközben a fiatalabb, magasabb végzettségű választók körében csökkenő támogatottsággal szembesül. A közeljövőben látható lesz, hogy a miniszter által megfogalmazott érvelés mennyire hat a kritikusabb korosztályokra.
