Article – A Tisza Párt energiaátállási tervéről szóló állítások szerint a magyar háztartások rezsiköltsége évi 250-350 ezer forintról akár egymillió forintra emelkedhetne. Kapitány István, a párt gazdasági szakértője 2025 júliusában, még a Menedzserszövetség elnökeként nyilatkozott: „A politikusnak bele kell állni abba, hogy igen, szeretnék energiaátmenetet kedves választók, és el is fogunk költeni a költségvetésből ennyit és ennyit.” A kijelentés fontos kérdéseket vet fel a finanszírozás átláthatóságáról.
Az energiaátállás költségeit illetően Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója szerint az orosz energiáról való leválás évente 500-600 millió dollárba kerülne. Ez körülbelül 180-220 milliárd forint éves terhet jelentene. A százhalombattai finomító átállítása egyszeri 500-700 millió dolláros, azaz 180-250 milliárd forintos beruházást igényelne. Ezek a számok konkrét ipari becsléseken alapulnak, amelyek figyelembe veszik a meglévő infrastruktúra földrajzi és technológiai adottságait.
A finanszírozási terv állítólag három fő pillérre épülne. Először a rezsicsökkentés megszüntetése, ami a gázszámlát havonta 31 ezer forinttal, az áramszámlát 16 ezer forinttal emelné egy átlagcsaládnál. Másodszor a védett üzemanyagár kivezetése, amely jelenleg 595 forintos benzinárat és 615 forintos dízelolajárat jelent literenként. Harmadszor egy 1-1,5 százalékos megtakarítási különadó, amely évente 240-360 milliárd forintot érintene.
A KSH adatai szerint a lakossági megtakarítások jelenleg közel 13 ezermilliárd forintot tesznek ki, ebből mintegy 11 ezermilliárd állampapírban van. Ez több mint egymillió magyar állampapír-tulajdonost érintene. Az energiafüggetlenségi adó tehát jelentős számú városi háztartást érintene, különösen azokat, akik hosszú évek alatt gyűjtötték össze tartalékaikat. A megtakarítások ilyen mértékű megadóztatása precedens nélküli lenne a magyar közpénzügyi gyakorlatban.
Az adatok értelmezésekor fontos megjegyezni, hogy a hivatkozott energiatervet maga a Tisza Párt hivatalosan nem erősítette meg. A számítások Csercsa Balázs, a párt egykori munkatársa által nyilvánosságra hozott dokumentumokon alapulnak. A Kapitány István interjú időpontja és a szakértői kinevezés közötti hat hónapos időeltolódás kérdéseket vet fel arról, hogy a nyilatkozat mennyiben tükrözi a párt aktuális programját.
Városi háztartások számára kulcsfontosságú lenne a teljes költség-haszon elemzés nyilvánossága. Milyen ütemezéssel történne az átállás? Lennének-e kompenzációs mechanizmusok a legkiszolgáltatottabb csoportok számára? Az energetikai függetlenség hosszú távú gazdasági és geopolitikai előnyei hogyan viszonyulnak a rövid távú lakossági terhekhez? Ezekre a kérdésekre átlátható, adatokkal alátámasztott válaszokat várhatnak az állampolgárok minden politikai szereplőtől, akik költségvetési döntéseket kívánnak hozni.
