Jászberényben iskolai előadáson osztotta meg tapasztalatait két olimpiai bajnok: Kovács István ökölvívó és Märcz Tamás vízilabdázó. A hagyományosan minden évben megrendezett inspiráló beszélgetésen a diákok betekintést nyerhettek a világelitbe vezető út nehézségeibe, az olimpiai aranyérmek mögött álló munkába és az élsport valódi értékeibe.
A találkozó központi témája a sportpályafutás kezdetei és az utánpótlásból a felnőtt mezőnybe való átmenet volt. Kovács István, ismert becenevén Kokó, egy nehéz környéken nőtt fel, ahol családi hagyományként volt jelen az ökölvívás. Bár kezdetben nem volt erős fizikumú, egy baráti találkozás és a kitartó munka végül olimpiai csúcsokra vezette. Az 1992-es barcelonai bronzérem után 1996-ban aranyérmet szerzett. Märcz Tamás sportos családi háttérrel rendelkezett, ahol a vízilabda gyermekkorától meghatározó szerepet játszott. A 2000-es sydney-i olimpián koronázta meg pályafutását aranyéremmel. Mindketten hangsúlyozták, hogy a legnagyobb kihívást a felnőtt világba való belépés jelentette. „Az első években olimpiai érmesekkel kellett megmérkőznöm, ez fizikailag és mentálisan is hatalmas próbatétel volt” – emlékezik Kovács István. A fiatal sportolóknak időre és támogatásra van szükségük ahhoz, hogy beilleszkedjenek az idősebbek, tapasztaltabbak közé.
Az olimpiai légkört mindketten külön világként írták le, ahol a nyomás és az elvárások rendkívül magasak. Märcz Tamás szerint az olimpiai faluban eltöltött idő egyszerre inspiráló és megterhelő, hiszen folyamatosan fókuszálni kell a versenyre a számtalan figyelemelterelő tényező ellenére. A siker árát mindketten az életforma választásaként definiálták, nem lemondásként. A napi több órás edzések, szigorú napirend, tanulás és regeneráció mind részei voltak annak az útnak, amely a csúcsra vezetett. A rendszeresség, kitartás és belső motiváció alapozta meg karrierjüket.
A két világbajnok közös üzenete egyértelmű volt: a sport nemcsak eredményekről szól, hanem közösségről, élményekről és személyiségformálásról is. A megszerzett tapasztalatok az élet minden területén hasznosíthatók, a kudarcok feldolgozásától a célok eléréséig. A jászberényi diákok inspiráló példát kaptak arra, hogy tehetség, elhivatottság és fegyelem együttesen vezetnek a sikerhez.
