A világ geopolitikai rendje alapjaiban változott meg az elmúlt években, és Magyarország külpolitikai mozgástere folyamatosan csökken – állapítja meg az Andrássy Kör külpolitikai szakértőkből álló csoportja. A szakemberek szerint az ország egyetlen útja a demokratikus Európába való visszaintegrálódás, ami konkrét lépéseket igényel a jelenlegi kormányzattól eltérő irányvonalat követő következő vezetéstől.
A liberális demokráciákra épülő világrend véget ért, és helyébe a nyers geopolitika lépett. Az Oroszország által 2022-ben indított ukrajnai invázió és Donald Trump második hivatali ciklusa globálissá tette ezt a folyamatot. Trump szakít a multilaterális, szabályokon alapuló világrenddel, miközben belföldön autokrata rendszert épít, külföldön pedig nyílt nagyhatalmi erőpolitikát folytat. Mark Carney kanadai miniszterelnök szerint ez már nem átmenet, hanem törés. A világgazdaságban a szabadon folyó kereskedelem helyett a geoökonómia korszaka következik, ami súlyosbítja a demográfiai, migrációs válságokat és a klímakatasztrófát.
Az európai demokráciáknak, Kanadának, Ausztráliának, Új-Zélandnak, Japánnak és Dél-Koreának nemcsak Kínával és Oroszországgal, hanem az Egyesült Államokkal szemben is meg kell védeniük magukat. A szakértők szerint Európának meg kell erősítenie együttműködéseit, életben kell tartania a NATO-t, és a gyorsabb döntéshozatal érdekében föderáció irányában kell fejlesztenie az Európai Uniót. Csökkenteni kell a technológiai függést Amerikától, a Draghi-tervből kiindulva versenyképesebbé kell tenni a gazdaságot. Elengedhetetlen Ukrajna anyagi és fegyveres támogatása, mihamarább kiváltva az amerikai komponenseket.
A magyar külpolitika keletre fordulása a belpolitikai folyamatok elkerülhetetlen következménye lett. Az autokrácia rendszere és a maffiarendszerű gazdaság kiépítése összeegyeztethetetlen a nyugati, demokratikus, szabályalapú renddel. Orbán Viktornál az irányváltás már az ezredforduló környékén megjelent, majd a 2009-es szentpétervári Putyin-találkozó után vált látványossá. A konnektivitás jelszavával megkezdődött a keletre fordulás, egyre erősebb lett az egyoldalú gazdasági függés Kínától. A Moszkvához való közeledés politikai szövetségbe fordult a Kremllel, az Európai Unióval, a NATO-val és Ukrajnával szemben.
Budapest ma az orosz érdekek következetes képviselője lett az EU-ban és a NATO-ban, mindent megtesz e szervezetek gyengítéséért és Ukrajna vereségéért. Magyarország befolyása és mozgástere folyamatosan csökken. Különösen szégyenteljes az Orbán-rendszer Ukrajna-politikája, amely az orosz agresszió áldozatát kiáltja ki ellenségnek belpolitikai céljai érdekében. A kormány feladta a határon túli magyar kisebbséget is, korrupt támogatási rendszerével szavazatszaporítói klienseivé tette őket. Politikai árulás történt a román George Simion támogatásával és a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos elvtelen állásponttal.
Az új külpolitika alapja a jogállamiság és a külpolitikai szakmai alapok helyreállítása. Két azonnali lépés elkerülhetetlen: az új kormánynak ki kell nyilvánítania a tartalmi visszaintegrálódási szándékot az Európai Unióba és a NATO-ba, valamint meg kell szakítania a politikai együttműködést Oroszországgal. Intézkedéseket kell hozni az orosz befolyás és titkosszolgálati jelenlét visszaszorítására. Az új miniszterelnök első útjai Brüsszelbe, Berlinbe és Varsóba kell vezessenek.
Teljesíteni kell a jogállamisági mérföldköveket, amelyek feltételei az uniós pénzügyi támogatások újraindításának. Meg kell tenni a lépéseket az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz és az euró bevezetési feltételeinek megteremtéséhez. Magyarországnak aktívan be kell kapcsolódnia az európai gazdaság megújításába, és meg kell felelnie a közösségi elvárásoknak, például az orosz energiáról való teljes leválásnak 2027-ig. Meg kell szakítani az együttműködést a szélsőséges, nacionalista mozgalmakkal, helyette demokratikus mozgalmakkal kell kapcsolatokat fejleszteni.
Magyarországnak újból fajsúlyos szerepet kell játszania saját régiójában, hozzá kell járulnia a lengyel vezetésű Visegrádi Együttműködés újjáélesztéséhez és bővítéséhez. Az ukrán-magyar kapcsolat nem egyszerűen szomszédságpolitikai kérdés, Ukrajna ugyanis nemcsak Európát védi az orosz birodalmi ambícióktól, hanem Magyarországot is. Ezért elsődleges érdekünk a bilaterális kapcsolatok rendbetétele, azonnal megszüntetendő az ukránellenes háborús hisztéria. Magyarországnak nemzeti érdeke a tartós ukrajnai béke, az ottani újjáépítés és az abban való magyar részvétel.
Új alapokra kell helyezni a kisebbségi politikát is, vissza kell adni a kisebbségi magyarság önállóságát. Az eddigi korrupt anyagi támogatási rendszer helyett világos, átlátható, törvényben rögzített kereteket kell kialakítani. Az Egyesült Államokkal az eddig pártalapú kapcsolatokat kormányközivé kell átalakítani, pragmatikus együttműködésre törekedve a mindenkori adminisztrációval. Kína esetében az egyoldalú gazdasági függést felül kell vizsgálni és enyhíteni szükséges.
A legnagyobb változást az orosz kapcsolatban kell véghez vinni. Amíg Putyin diktatúrája irányítja Oroszországot, Moszkva nem partner, hanem legfeljebb tárgyaló fél. Meg kell szüntetni az orosz olaj- és gázimportot, valamint felül kell vizsgálni a Paks 2 szerződést. Az új magyar külpolitika történelmi választás: az európai Magyarország helyének szilárd rögzítése a demokratikus, szabályalapú országok közösségében.
