Összefoglaló
A Kulturális és Innovációs Minisztérium 2025-ben felülbírálta a HU-rizont kutatási pályázatok szakértői értékelését. Olyan projektek nyertek támogatást, amelyeket az értékelő testület nem tartott érdemesnek. A minisztérium „társadalom- és nemzetpolitikai szempontokra” hivatkozott a döntésnél. Az ügy rávilágít az átláthatóság hiányára a közpénzek elosztásánál.
Szakértők a hírekből tudták meg a döntést
A HU-rizont program 2024-ben indult a modellváltó egyetemek számára. Az uniós Horizont program helyettesítésére hozták létre. A 2025-ös kiírásra 133 pályázat érkezett, 8 milliárd forintos alapkerettel.
Kolossváry Márton kardiológus, nemzetközileg elismert kutató részt vett az értékelésben. A Johns Hopkins és Harvard korábbi munkatársa az egészségügyi panel tagjaként dolgozott. Társaival hosszú szakmai egyeztetések után felállították a konszenzusos rangsort.
A nyertesek december 19-i listájáról azonban megdöbbenten tapasztalták a változásokat. Olyan pályázatok kaptak pénzt, amelyeket ők egyáltalán nem javasoltak támogatásra. Négy olyan projekt nyert, amelyek az értékelők szerint nem voltak elég jók.
A módosításokról semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak. Csak a nyilvános közleményből értesültek róla. Az átláthatóság hiánya komoly aggályokat vetett fel.
A minisztérium „nemzeti szempontjai”
A minisztérium válaszában társadalom- és nemzetpolitikai szempontokra hivatkozott. Azt állították, hogy a kedvelt pályázatok miatt megemelték a keretet. Az eredeti 8 milliárdot két nappal az eredményhirdetés előtt 8,67 milliárdra emelték.
A keretemelés azonban nem oldja meg az átláthatóság problémáját. Szakmailag gyengébb projekteknek adtak extra forrást. Miközben jobbnak ítélt pályázatok kimaradtak a támogatásból.
A pályázati felhívásban csak szakmai szempontok szerepeltek. Nemzetpolitikai prioritásokról egy szó sem esett. A pályázók így nem tudhatták, milyen rejtett feltételek szerint döntik el sorsuk.
Külhoni egyetemek kiemelt támogatása
A tavalyi kiírásba név szerint bekerült a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Mellette a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola is pályázhatott. Hankó Balázs már a kiíráskor jelezte céljaikat ezekkel az intézményekkel.
A Sapientia pályázata az értékelők rangsorában a 60. helyre került. A 70 pályázat közül olyan rossznak ítélték, hogy külső bírálatra sem ment. A végső ülésen meg sem tárgyalták.
Mégis bekerült a tíz támogatott projekt közé. A minisztérium számára ez nemzeti szempont volt. Hankó Balázs külön kiemelte a döntés jelentőségét.
Ez alapjaiban kérdőjelezi meg a pályázati rendszer hitelességét. Ha előre eldöntött, ki kap pénzt, minek a színjáték? Miért kellett szakértőket felkérni, ha úgyis felülbírálják őket?
Az OnkoBank-pályázat furcsa sorsa
A Semmelweis Egyetem OnkoBank projektje a 37. helyre került. Győrffy Balázs, a világ legtöbbet hivatkozott kutatói közé tartozó tudós vezette. A pályázatnak komoly metodológiai problémái voltak az értékelők szerint.
Kolossváry Márton, aki MI-szakértőként értékelte, részletes kritikát fogalmazott meg. Az értékelő testület négyszer is megvitatta a projekt helyét. Végül konszenzussal a 37. helyen hagyták.
Mégis nyert, mert a minisztérium extra forrást biztosított hozzá. A válaszukban Győrffy kiemelkedő tudományos teljesítményére hivatkoztak. De ha valaki annyira jó kutató, miért nem írják elő ezt a kiírásban?
Van létező pályázattípus erre is Magyarországon. Az NKFIH Excellence programja normatív támogatást ad kiválóságoknak. De a HU-rizont nem ilyen típusú pályázat volt.
Átláthatóság helyett titoktartás
Az értékelők titoktartási szerződést írtak alá az NKFIH-val. Amikor jelezték aggályaikat, erre hivatkozva kérték csendre őket. A rendszer így védi magát a kritikától.
Kolossváry először belső csatornákon próbált jelezni. December 20-án levelet írt az értékelő testület elnökének. Február 24-én hivatalos közérdekű bejelentést tett az NKFIH elnökénél.
A válasz harminc napon belül kötelező lett volna. Március 26-ig, a határidő lejártáig semmi nem érkezett. A bejelentést egyszerűen figyelmen kívül hagyták.
Amikor a Telex kérdéseket küldött, az NKFIH büntetőfeljelentést tett. Üzleti titok megsértése miatt. A bejelentővédelem Magyarországon így működik.
Merkely Béla és a Semmelweis-pályázatok
Több semmelweises pályázat sorsát is módosította a minisztérium. Kettő kiesett a top tízből, kettő pedig bejutott. Felmerült, hogy Merkely Béla rektornak véleményezési joga lehetett.
Merkely tagadta, hogy kikérték volna véleményét konkrétan. De elmondta elveit a pályázatok elbírálásáról. Szerinte az elmúlt öt év teljesítménye legyen irányadó.
Ez a szempont egyébként a kiírásban is szerepelt. Mégis felülírták a szakértői rangsort. Az átláthatóság hiánya a probléma.
Több semmelweises kutató arról számolt be, hogy az egyetemen vannak kedvelt intézetek. A hierarchia befolyásolja a támogatások elosztását. Ez tovább torzítja a verseny tisztaságát.
Európai minta, magyar valóság
A HU-rizont az EU Horizont programját hivatott pótolni. 2022 végén a tagállami kormányok eltiltották a kekvás egyetemeket az uniós pályázatoktól. Átláthatósági és összeférhetetlenségi problémákra hivatkoztak.
A kormány válasza a HU-rizont program lett. Ezzel szerették volna demonstrálni, hogy nincs szükség az EU-ra. Hankó Balázs szerint a program még jobb is.
A valóság épp az ellenkezőjét mutatja. Az átláthatatlan döntéshozatal igazolja az uniós aggályokat. A HU-rizont megvalósítása tökéletes illusztráció arra, miért tartja problémásnak az EU a magyar rendszert.
A brexit után a britek is indítottak saját programot. Végül visszatértek a Horizonthoz és az Erasmushoz is. Freund Tamás, az MTA elnöke is ezt mondta: vissza kellene térni.
A 2024-es év adatai és hatások
A magyar K+F kiadások 2024-ben a GDP 1,6 százalékát tették ki. Az EU-átlag 2,2 százalék volt ugyanebben az időszakban. A lemaradás évek óta tartó tendencia.
A HU-rizont első kiírására 8 milliárd forint állt rendelkezésre. Ezt 12 milliárdra emelték végül. A második kör 8 milliárdról indult, majd 8,67 milliárdra nőtt.
2025 márciusában indult a harmadik kiírás. Újra 8 milliárd forintos kerettel. Hankó Balázs 20 milliárd forintos össztámogatásról beszélt mindhárom kiírásra.
A kutatók kiszolgáltatottsága nőtt
A fiatal kutatók életpályája eleve kiszámíthatatlan Magyarországon. Évről évre változnak a pályázati lehetőségek. Most az egyes pályázatok kritériumrendszere is átláthatatlanná vált.
Kolossváry Márton tisztában van a következményekkel. Névvel vállalt nyilatkozata miatt jó eséllyel nem nyer majd pályázatot. De kérdése jogos: egyébként nyerhetne-e?
Több kutató a nevét nem vállalva beszélt. Félnek a megtorlástól. Az átláthatóság hiánya megöli a bizalmat a rendszerben.
Voltak olyanok is, akik kiestek a támogatásból. Diplomatikusan fogalmaztak, reménykedve a következő kiírásban. A rendszer működése ellen nem mertek nyíltan fellépni.
A pályázati folyamat részletei
Az értékelés kétkörös volt az egészségügyi panelben. Az első fordulóban minden pályázatot három-négy tag pontozott. Szeptember 2-án nyolcórás bizottsági ülést tartottak.
A 70 pályázat több mint felét javasolták külső bírálatra. Majd október 24-én kiderült: olyan pályázatok is kimentek, amelyeket nem javasoltak. Az NKFIH „a pontok jelentős diszkrepanciájára” hivatkozott.
November 24-én a külső vélemények alapján felállították a végső rangsort. Körülbelül negyven pályázatot vitattak meg részletesen. Az első tizenötig konkrét sorrendet alakítottak ki.
Az NKFIH elnökhelyettese jelezte: maximum tíz nyerhet. A testület egyhangúan, szavazással elfogadta a rangsort. December 19-én kiderült, hogy ez nem számított.
Jogi keretek és felelősség
A 2014. évi LXXVI. törvény szabályozza a tudományos kutatást Magyarországon. A törvény kimondja a közpénzek átlátható felhasználásának kötelezettségét. A HU-rizont esetében ez nem teljesült.
Az NKFIH 3/2025. számú elnöki utasítása belső szabályzatot határoz meg. Eszerint a ki nem jutott pályázókat tizenöt munkanapon belül értesíteni kell. A Sapientia ezt nem kapta meg.
A pályázati felhívás világosan meghatározza az értékelés szempontjait. Tudományos kiválóság, módszertan újszerűsége, partnerek színvonala. Nemzetpolitikai szempontok sehol nem szerepelnek.
A közérdekű bejelentésekről szóló törvény harminc napos válaszadási határidőt ír elő. Az NKFIH ezt figyelmen kívül hagyta. Válasz helyett feljelentést tettek.
A külhoni intézmények különleges helyzete
A 2001. évi LXII. törvény alapján pályázhatnának a szomszédos államok magyar intézményei. Hat országban összesen több mint tíz ilyen felsőoktatási intézmény működik. Mégis csak kettő került be nevesítve.
A Sapientia magyar állami alapítású, kormányközeli intézmény. A Babeș–Bolyai román állami egyetem erős magyar képzéssel. Politikailag viszont nem fekszik jól a kormánynál.
A választás így nem szakmai, hanem politikai alapon történt. A Sapientia háromszor pályázott, egyszer nyert. A másik két pályázata külföldi partnerként szerepel más projektekben.
Hankó Balázs a kampányban Csíkszeredában járt. Az egyetemen „Kérdezd a minisztert!” rendezvényen vett részt. Pedig hivatalosan nem jelöltként, hanem miniszterként ment.
Az EU és a Horizont-kizárás
2022 végén az EU tagállamai szinte egyhangúlag szavaztak. A kekvás egyetemeket eltiltották az uniós kötelezettségvállalásoktól. 21 magyar és egy osztrák egyetemet érintett.
Az egyetemek továbbra is részt vehetnek a Horizontban. De csak úgy, mint EU-n kívüli intézmények. Friss támogatást nem kaphatnak, partnernek sem számítanak.
A kormány 2023 márciusában 5 milliárd forinttal indította a pótlást. Azóta rendszeresen hirdet rásegítő támogatásokat. 2023 nyarán az egyetemek már eurómilliós károkról számoltak be.
2024 januárjában két pótprogramot indítottak. A Pannónia az Erasmus helyett, a HU-rizont a Horizont helyett. Mindkettő szakpolitikai célokat szolgál szakmai helyett.
A transzparencia egyszerű szabályai
Mit kellene másként csinálni a HU-rizontnál:
- A pályázati felhívásban minden értékelési szempontot fel kell tüntetni
- Ha vannak nemzetpolitikai prioritások, azt előre közölni kell
- Az értékelő testület döntését tiszteletben kell tartani
- Ha mégis módosítanak, az indokokat nyilvánossá kell tenni
- Keretemelés esetén a szakmai sorrend nem változhat
- A bejelentőket védeni kell, nem üldözni őket
A 2025-ös év kilátásai
A harmadik kiírás március 24-én indult. Május 29-ig lehet pályázni. A keretösszeg ismét 8 milliárd forint.
Hankó Balázs a meghirdetéskor nem beszélt a tavalyi problémákról. A külhoni egyetemek „sikeres pályázatát” emlegette. Mintha semmi kivetnivaló nem lett volna.
A fiatal kutatók döntés előtt állnak. Érdemes-e pályázni egy átláthatatlan rendszerbe? Lehet-e bízni a szakmai szempontok érvényesülésében?
Kolossváry Márton példája elrettentő lehet. De lehet inspiráló is azoknak, akik hisznek a változásban.
Összegzés: átláthatóság nélkül nincs bizalom
A HU-rizont program esete tankönyvi példa a magyar közpénzfelhasználás problémáira. Szakértői testületet kérnek fel, aztán felülírják döntésüket. Átlátható szabályokat ígérnek, aztán rejtett szempontokat alkalmaznak.
A következmények súlyosak. A kutatók bizalma megrendül. A fiatal tehetségek külföldre mennek. A tudományos élet kiszámíthatatlansága nő.
Az EU aggályai beigazolódnak. A kormány pont azt demonstrálta, amit cáfolni akart. A rendszer átláthatatlan marad.
Gyakorlati tanulság: A közérdekű bejelentővédelem Magyarországon gyenge. Aki jelzi a problémát, azt gyakran üldözik. Mégis szükség van bátor emberekre, mint Kolossváry Márton. Csak így lehet változást elérni. Az átláthatóság nem önmagától jön létre. Állampolgári részvétel és nyilvános számonkérés nélkül a rendszer nem fog változni. A fiataloknak tudniuk kell: van lehetőség a fellépésre, még ha kockázatos is.
| Mutató | 2024 | 2025 terv | EU-átlag |
|---|---|---|---|
| K+F kiadás/GDP | 1,6% | – | 2,2% |
| HU-rizont keret (milliárd Ft) | 12 + 8,67 | 8 | – |
| Támogatott projektek száma | 30 | 23 | – |
| Beérkezett pályázatok | – | 133 | – |
A HU-rizont program továbbhalad. A rendszer nem változott. A kérdés: meddig tűrik ezt a kutatók?