A Belügyminisztérium legutóbbi rendeletében a javítóintézetek egyesítéséről írt, hosszabb távon egyetlen országos intézményt hoznának létre a büntetés-végrehajtás felügyelete alatt. A változás a Szőlő utcai bántalmazási botrány után indult, ahol 2024-ben a dolgozók 97 százaléka távozott. Szakmai szervezetek aggódnak: a büntetés-végrehajtási szemléletre átállás nem javítja, hanem rontja a helyzetet.
A javítóintézetek korábban a gyermekvédelmi rendszer részei voltak, céljuk a fiatalok beilleszkedési zavarait kezelni. Sokkal nagyobb figyelmet fordítanak a gyerekek oktatására, nevelésére és mentális jóllétére. Ezzel szemben a fiatalkorúak börtöne felnőtt börtöntelephelyeken működik, kevésbé jelennek meg a gyermekvédelmi garanciák. „A gyerekeknek nem nagyobb szigorra, hanem több törődésre van szükségük” – mondta a Telexnek Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.
A tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében 2025 decemberében 75 fiatalkorúra mindössze 5 felnőtt dolgozó jutott. Tíz státusz betöltetlen maradt. Ilyen körülmények között előfordul, hogy a fiatalok napi 23 órát zárkában töltenek. Az oktatásban csupán a felük vesz részt. A szirmabesenyői intézetben 35 fiatalkorúból 16-an tanultak, sokan nem jelenléti oktatásban, hanem nyomtatott tananyagot kaptak a zárkában.
Január 19-én a belügyminiszter rendelete megszüntette a Szőlő utcai javítóintézetet március 14-ével. A dokumentum előrevetíti a többi javítóintézet megszüntetését is. A Belügyminisztérium későbbi levelében megerősítette: az országos javítóintézet kialakításáról még nem született döntés. A rendelet egyelőre csak célkitűzés.
„A javítóintézetek nem valók a börtönrendszerbe. A gyermekvédelem és a büntetés-végrehajtás logikája nem azonos” – mondta Ivány Borbála. A szakértő szerint a javítók bezárása és a börtönkörnyezet erősítése nem szolgálja a fiatalok hosszú távú érdekét. A bűnelkövető gyerekeknek a javítóintézet nagyobb esélyt ad a társadalmi beilleszkedésre.
A Magyar Helsinki Bizottság az elmúlt évtizedben számos jelzést kapott arról, hogy felügyelők bántalmazzák a fogvatartottakat. Ivány szerint a börtönökben a helyzet még rosszabb lehet, mint a javítóintézetekben volt. A CPT 2024-es jelentése szerint a tiszalöki börtönben több fogvatartott állította, hogy a személyzet bántalmazta őket. Tavaly októberben a Debreceni Törvényszék két és fél év börtönre ítélte az intézet orvosát, aki csilipaprikás fertőtlenítővel vizsgált fogvatartottat.
„A fenntartóváltás szimbolikusan is értelmezhető: a gyerekek egy ugyancsak esetenként bántalmazó, elnyomó, még zártabb és sivárabb rendszerbe kerülnek át” – mondta Ivány Borbála. A börtönök jelenlegi zártsága és katonai jellegű viszonyai mellett nincs garancia kevesebb bántalmazásra. Az autoriter működés helyett az emberségnek kellene érvényesülnie, elengedhetetlen a független külső kontroll.
A szakértő személyesen attól tart, hogy a büntetés-végrehajtás nem fog tudni mit kezdeni a nehéz családi környezetből jövő fiatalokkal. Egyszerre pedagógiai, pszichológiai és gyógypedagógiai szaktudás kell hozzájuk, ami nincs meg a börtönrendszerben. A büntethetőség korhatára 14 év Magyarországon, súlyosabb bűncselekményeknél 12 év. A 12 és 14 év közötti gyerekeket kizárólag javítóintézetben helyezheti el a bíróság.
A Helsinki Bizottság szerint a javítóintézetek büntetés-végrehajtás alá rendelése nem megoldás, hanem kísérlet a probléma kiradírozására. „Ezt a rendszert nem beszántani kell, hanem helyrehozni” – hangsúlyozzák. Javaslatuk: azonnali független vizsgálat, külső civil monitoring visszaállítása, pszichológusok és pedagógusok megerősítése, a gyermekvédelmi rendszer szakmai alapú fejlesztése. A megoldás az lenne, ha a börtönrendszer működése mozdulna el a javítóintézetek irányába.
