Egy politikai korszak szinte szimbolikus lezárása
Háttér
Orbán Viktor, aki 1990 óta minden egyes nap a Parlamentben kezdte, most elhagyja a törvényhozás padjait. A miniszterelnöki székből való távozás után a listaérősként szerzett mandátumát sem veszi fel, hogy a pártja újjászervezésére koncentrálhasson. Egy generáció számára ő volt az állandó jelenlét a magyar politikában, egy olyan arc, akinek a pályafutása összefonódott az ország legutóbbi három évtizedével.
„Úgy érzem, a nemzeti oldal újjászervezésében lesz most a pártnak rám szüksége” – mondta szombati videóüzenetében. Ez a lépés befejezi azt a harminchat éves folyamatos parlamenti pályát, amit rajta kívül csak nagyon kevesen tudhatnak magukénak.
Az 1990-es, fiatal és forradalmi hangvételű Fideszből a nemzeti konzervativizmus egyik meghatározó európai pártja lett az évek során, Orbán Viktor irányításával. Az, hogy egy politikus ilyen hosszú időn át meghatározó maradhat, ma már szinte elképzelhetetlennek tűnik a gyorsan változó világban.
Kivonulás jelentősége
A távozás nem jelenti a visszavonulást. Sokak számára, akik a mindennapi hírekben nőttek fel, furcsa lesz nem hallani a parlamenti felszólalásait. Ugyanakkor egy új, a közélet perifériáján zajló munka vár rá, miközben az ország politikai tere is új formát ölt. A sztárpolitikusok korának egyik leghosszabb fejezete zárul be, és mindannyiunk számára izgalmas lesz látni, hogyan formálódik ezután a közélet – akár a Parlamentben, akár azon kívül.
