Bejelentés és kilátások
Nyilvánosságra hozás és időzítés
Magyar Péter bejelentette: október 22-én, az 1956-os évforduló előestéjén nyilvánosságra hozzák, majd teljesen kereshetővé teszik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött ügynökaktákat. A Tisza Párt elnöke közölte, a titkosított iratok feloldásáról már egyeztetett a levéltár főigazgatójával, Cseh Gergő Bendegúzzal. Ezt a lépést a rendszerváltás egyik legfontosabb, beváltatlan ígéreteként értékelte.
Új vizsgálóbizottság és célkitűzések
A leendő miniszterelnök azonban továbbmegy: egy új vizsgálóbizottság felállítását is kilátásba helyezte. Ennek célja az 1988 és 2000 közötti időszakban, a privatizációs hullám és az úgynevezett spontán privatizáció során végrehajtott „szabad rablás” feltárása lenne. Magyar Péter szerint a bizottság nemcsak a nyerészkedőket kívánja azonosítani, hanem az állambiztonsági és a pártállami apparátusok lehetséges érintettségét is szeretné bemutatni. A bejelentés a rendszerváltás utáni időszak gazdasági és erkölcsi elszámoltatásának kérdését hozta újra a közélet napirendjére.
Következmények és várható fejlemények
Az ígéretek beteljesítése tehát két irányba mutat: egyrészt a múlt titkainak átláthatóvá tétele az ügynökakták nyilvánosságra hozásával, másrészt a rendszerváltás utáni időszak gazdasági visszásságainak feltárása. Az október 22-ei dátum szimbolikus, a történelmi igazságszolgáltatás jegyében tett ígéretet jelent. A következő hetekben várhatóan részletezik, hogy a tervezett vizsgálóbizottság milyen formában, milyen konkrét felhatalmazással indulhat el, és hogy a nyilvánosságra kerülő levéltári anyagok milyen gyakorlati keretek között lesznek elérhetők a kutatók és az érdeklődők számára.
