Magyarország Gazdasági Reformok 2025: Versenyképesség a Válaszút előtt
Az ország gazdasága mély strukturális reformokat igényel. Ezt hangsúlyozza a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legújabb állásfoglalása. A dokumentum szerint a beruházásösztönző programok önmagukban kevéssek. A valós versenyképességhez a jogbiztonság, az olcsó energia és a rugalmas munkaerőpiac kulcsfontosságú. A vállalatok ezeket a tényezőket tartják fontosabbnak mint az adókedvezményeket. A gyakorlatias tanács: a helyi önkormányzatok ellenőrizhetik a közbeszerzéseket. Az átláthatóság minden polgár eszköze lehet.
A kamara helyzetértékelése egyértelmű kritikát fogalmaz meg. A dokumentum rámutat a gazdasági stagnálásra. 2023 és 2025 között alacsony a növekedés. A bruttó hazai termék (GDP) növekedése 2024-ben alig haladta meg az 1%-ot. A külföldi beruházások is visszaestek. A külföldi cégek most a kiszámíthatóságot keresik leginkább. Ehhez a visszamenőleges jogalkotást meg kell szüntetni. A vállalatokkal való érdemi egyeztetéseket is erősíteni kell. A Gazdasági Versenyképességről szóló 2022. évi CXXII. törvény célja pont ezt.
Az uniós kapcsolatok rendezése égető kérdés marad. A magyar export nagy része az Európai Unióba kerül. A kamara szerint ez alapvető feltétele a növekedésnek. Az Európai Unióval a bizalmi viszonyt helyre kell állítani. A jogállamisági normákat következetesen be kell tartani. Az uniós források felhasználásának átláthatónak kell lennie. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyeli ezeket a folyamatokat. A politikai egyeztetések az elmúlt hat hónapban intenzívebbek lettek. Ennek ellenére a megállapodás még várat magára.
Az ipari energiaárak égető problémát jelentenek Magyarországon. A számok szerint 2025-ben sokkal magasabbak voltak itthon. A hazai ipari árak jelentősen meghaladták az uniós átlagot. A kamara szerint ez akár 31%-os különbség is lehet. A drágaság a szabályozási költségeknek tudható be. A keresztfinanszírozás is szerepet játszik ebben. Az ipari fogyasztók támogatják a lakossági rezsicsökkentést. Az új megújuló energia-szabályozás (RED III) lehetőséget jelent.
A munkaerőhiány és az oktatás korszerűsítése kritikus. A technológiai fejlődés gyorsabb mint az oktatási rendszer. A mesterséges intelligencia is új kihívások elé állít. A szakképzett munkaerő hiánya termelési zavarokat okoz. Ez közvetlenül érinti a városi fiatalokat és cégeket. A kamara a következő lépéseket tartja sürgősnek:
- Hagyományos képzések helyett moduláris tanulási formák bevezetése.
- A gyakorlatorientált programok erősítése.
- A kompetenciaalapú oktatás kiterjesztése.
- Az alapkészségek és digitális ismeretek fókuszba helyezése.
- A harmadik országból érkező munkavállalók képesítéseinek gyors elismerése.
- Az integrációt segítő bürokrácia csökkentése.
A városi lakosok érezhetik a gazdasági lassulás hatásait. A munkahelyteremtés üteme mérséklődött az elmúlt félévben. A külföldi tőkevonzás nehézségei befolyásolhatják a helyi szolgáltatásokat. A magas ipari energiaárak végül a termékek árában jelentkeznek. Az oktatás és a munkaerőpiac szétesése pedig a karrierlehetőségeket korlátozza. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara állásfoglalása világos üzenet. Magyarországnak választania kell a támogatások osztogatása és a piac között. Csak a második út tartható hosszú távon.
| Év | GDP Növekedés (%) | Külföldi Beruházások |
|---|---|---|
| 2023 | 1.2 | Csökkenés |
| 2024 | 1.1 | Csökkenés |
| 2025 | 1.0 | Nem elégséges |
