Orbán Anita koronavírus-beszerzéseiről nyújtott be feljelentést a Legfőbb Ügyészségnek
Egy jelentős bűnügyi feljelentés hullámokat vert a fővárosi hírek közé. Orbán Anita külügyminiszter bejelentette kedden a Külügyminisztérium nevében tett feljelentést. A feljelentés a koronavírus-járvány kezdeti 2020 tavaszi időszakára vonatkozik. Konkrétan a külügyminisztérium akkori beszerzéseit vizsgálja. Körülbelül 300 milliárd forint értékű vásárlásról van szó. Ezeket a beszerzéseket közbeszerzés alóli kivételként kezelték. A miniszter szerint az átvilágítás során komoly rendellenességek kerültek elő. Ezek az előző felső vezetés felelősségét vetik fel.
A vizsgált ügyletek részletei
Az ügy lényege a Covid elleni védekezés keretében történt beszerzés. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) vásárolt berendezéseket. Elsősorban invazív lélegeztetőgépekre koncentráltak. Összesen több tízezer darabot szereztek be országszerte. A minisztériumi beszerzés mennyisége 16 853 darab volt. Ez jelentette a legnagyobb tételt az egész országban. A vásárlás a veszélyhelyzeti jogrend keretében zajlott. Emellett védőeszközöket, teszteket és gyógyszereket is vettek.
Az átvilágítás legfontosabb megállapításai
Az ügyészségi feljelentés több gyanús pontot emel ki. Az átvilágítás során számos probléma került napfényre. Ezek komoly anyagi hátrányt okozhattak az államnak. A miniszter három kulcsfontosságú tényt hangsúlyozott:
- Mennyiségi túlbeszerzés történt a tényleges igény figyelmen kívül hagyásával.
- A dokumentáció hiányosan állt rendelkezésre a kezdeti vizsgálatnál.
- Jelentős árkülönbözetet találtak a gyártói és a fizetett árak között.
- A beszerzés a tárgyi szükségletek alapján történt.
- Az előző vezetés felelőssége is felmerült az ügyben.
- A rendszerszintű problémák vizsgálata fontos lépés.
A hiányos dokumentumok rejtélye
A vizsgálat kezdetén nem voltak teljesek az iratok. A beszerzésekről született dokumentáció hiányzott. Azonban nem tudták az összes anyagot véglegesen törölni. Informatikai eszközökkel sikerült helyreállítani a fájlokat. A visszaállított információk mennyisége óriási. Nagyjából 88 gigabájtnyi adatról van szó. Ez körülbelül 130 ezer különálló fájlt jelent. Ezek segítségével kaptak teljesebb képet a történtekről.
A valódi korlát: a személyzet hiánya
A miniszter egy alapvető ellentmondásra hívta fel a figyelmet. Az invazív lélegeztetőgép működtetése speciális tudást igényel. Intenzív terápiás orvos és szakápoló kell hozzá. Ezen kívül oxigénellátás és intenzív ágy is szükséges. Magyarországon akkoriban 800-2000 beteg ellátása volt lehetséges. A limitáló tényező a képzett egészségügyi dolgozók hiánya volt. Nem a lélegeztetőgépek száma korlátozta a rendszert. Ennek ellenére a beszerzés a gépek számára fókuszált.
A gépek sorsa a mai napig
A beszerzés mértéke nem állt összhangban a valós kapacitással. A döntéshozók a gépszámot kezelték önálló megoldásként. A járvány csúcsán csak mintegy 2500 gép került kórházakba. A vásárolt készlet döntő része soha nem került használatba. Ezek a berendezések mára is raktárakban állnak. A berendezések tartós raktározása további költséget jelent. Ez felveti a beszerzés céljának kérdését.
A számlák nyomában: óriási árkülönbözetek
Az ügy egyik legsúlyosabb vádpontja az árkülönbözet. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendelkezett eredeti számlákkal. Ezek a gyártói számlák lényegesen alacsonyabb árat mutattak. A KKM viszont jóval magasabb összeget fizetett a magyar viszonteladóknak. A különbözet kimutatható hat cég esetében. Összesen ez 13,48 milliárd forintot jelent. A Proconcept Kft.-nél különösen nagy volt az eltérés. Ott az értékkülönbözet 16 millió euró, azaz 5,8 milliárd forint volt.
| Elem | Részlet |
|---|---|
| Feljelentés tárgya | 2020 tavaszi Covid-beszerzések a KKM-nál |
| Érintett összeg | Körülbelül 300 milliárd forint |
| Fő beszerzési tétel | 16 853 darab invazív lélegeztetőgép |
| Kimutatható árkülönbözet (6 cég) | 13,48 milliárd forint |
| Visszaállított adatmennyiség | 88 GB, mintegy 130 ezer fájl |
| Kórházakba került gépek (csúcson) | Körülbelül 2500 darab |
A nyomozás kiterjesztése és a felelősség kérdése
A feljelentés nem csak a Külügyminisztériumra koncentrál. Orbán Anita indítványozta a nyomozás kiterjesztését. Más szervek is érintettek lehettek a folyamatban. Ilyen lehetett a korábbi Belügyminisztérium, amely akkor az egészségügyért felelt. A NAV vagy az Operatív Törzs is szerepet játszhatott. A miniszter hangsúlyozta: a felelősség nem az operatív szinten van. Az átvilágítás az előző felső vezetésre tereli a figyelmet. A károsult ebben az ügyben maga az államháztartás.
Mit várhatunk a jövőben?
A jelenlegi feljelentés valószínűleg csak az első lépés. A miniszter egyértelműen jelezte a további akciók lehetőségét. A minisztériumi belső átvilágítás még nem fejeződött be. Az előrehaladásával újabb információk kerülhetnek napvilágra. Ez további feljelentésekhez vezethet a hatóságoknál. Az ügy benyújtása fontos előrelépés a transzparencia érdekében. A nyilvánosság számára is lehetőség nyílik a részletek megismerésére. A Legfőbb Ügyészség döntése most várakoztat mindenkit.
Összefoglaló
Orbán Anita külügyminiszter bejelentette, hogy feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségnél. A feljelentés a 2020 tavaszi koronavírus-beszerzéseket vizsgálja. Az akkori Külgazdasági és Külügyminisztérium vásárlásaira összpontosít. Körülbelül 300 milliárd forint értékű gépek és felszerelések kerültek vásárlásra. Az átvilágítás mennyiségi túlbeszerzést és óriási árkülönbözeteket tárt fel. A dokumentáció részben hiányzott, de informatikai úton helyreállították. A miniszter szerint a valós korlát a személyzet hiánya volt, nem a gépeké. A nyomozást más érintett szervekre is kiterjesztik. A feljelentés valószínűleg csak az első lépés a hosszú folyamatban.
