A Civil Közoktatási Platform szeptemberi tervezete újra napirendre tette az iskolaszerkezet kérdését. A jelenlegi 4+4+4-es rendszer akadályozza a korszerű oktatást. A felzárkóztatás gyenge és a diákok túlterheltek. Megoldás egy 6+4+3-as modell lehetne. Ez tíz év alatt kivitelezhető átállás. A politikusok döntésére vár a téma. Az oktatás átalakításához nyomást kell gyakorolni a képviselőitekre.
A jelenlegi rendszer már nem működik. A 8 osztályos általános iskola 1945-ben született. Azóta alapvetően megváltozott a világ. Az ismeretek mennyisége óriásit nőtt. Új készségek váltak fontossá. A rendszer ezt nem tudja feldolgozni. A PISA eredmények minden alkalommal ezt bizonyítják. A 2025-ös felmérés eredményei különösen aggasztók. A magyar 15 évesek szövegértése gyenge. Európai összehasonlításban is lemaradunk. A felzárkóztatási lehetőségek korlátozottak a rövid idő miatt.
A fő problémák listája hosszú:
- A felzárkóztatás gyakran eredménytelen
- Felesleges tartalmakat kell tanulni
- A diákok és tanárok is túlterheltek
- Új tartalmaknak nincs hely a tantervben
- Tartalomismétlődés jellemző a gimnáziumokban
- A pályaválasztás korai kényszert jelent
Ezek a problémák összefüggenek. Közös gyökerük a merev iskolaszerkezet. A Kockás Könyv 2016-ban már leírta. „A nyolcévfolyamos általános iskola felett eljárt az idő.”
A 6+4+3-as modell sok előnnyel járna. A személyre szabott képzés megvalósítható lenne. A felzárkóztatás hatékonyabbá válna. Új tartalmak beépíthetők lennének. A pályaválasztás későbbre tolódna. A diákok és pedagógusok terhelése csökkenne. A váltás nem igényelne óriási beruházásokat. A meglévő iskolaépületek használhatók lennének. A 10+3 képlet a legreálisabb út. Ez tíz év alatt kivitelezhető. Nahalka István javaslatában is szerepel ez. A 12 évfolyamos egységes iskola irreális. Falvak elveszíthetnék iskoláikat. Hatalmas infrastrukturális költségek merülnének fel.
Az átállás döntési kérdés. Az oktatás minősége közvetlenül befolyásolja a gazdaságot. A magyar GDP növekedése lassú. Az emberi tőke minősége kulcsfontosságú. A késlekedés további kárt okoz. A 2025-ös PISA adatok világos képet mutatnak. A diákok csak 1.5 százaléka teljesít kiválóan. A helyzet javulásra szorul sürgősen. Az Oktatási Törvényt módosítani kellene. Az Európai Unió is hangsúlyozza az alapkészségeket. Az olvasás a tanulás és a boldogulás alapja. A változtatás tervének kell lennie. Az idő múlik az ország versenyképessége rovására.
| Előnyök | Hátrányok |
|---|---|
| Személyre szabott képzés | Megerősített tanterv szükségessége |
| Hatékonyabb felzárkóztatás | Tanári képzés átalakítása |
| Új tartalmak beépítése | Rövidített időkeretek |
| Késleltetett pályaválasztás | Költségvetési kérdések |
| Csökkentett terhelés | Átszervezési nehézségek |
| Meglévő iskolaépületek használata | Komplex megoldások szükségessége |
