A napokban zárult le a Budapest Klíma Csúcs, ahol szakértők figyelmeztettek: a mezőgazdaságunk már most érzi a klímaváltozás hatásait, és a következő évek még komolyabb kihívásokat hozhatnak. Míg a tavaszi fagyok egyre kiszámíthatatlanabbá válnak, addig a nyári hőhullámok és aszályos időszakok hosszabbodnak. De mit jelent ez pontosan a magyar földeken?
„A hagyományos magyar gazdálkodási rendszerek átalakulóban vannak. Egyre több termelő tér át a szárazságtűrő fajtákra és az okosöntözésre” – mondja Dr. Kovács Márta agrármérnök, a Klímakutató Központ vezetője. A változások már most szemmel láthatók: kukorica helyett cirok, dinnye helyett füge kezd megjelenni a magyar tájakon.
A szakértők szerint 2025-re a magyar termelők harmada kénytelen lesz átállítani termelési stratégiáját. Az alma- és szőlőtermelőket különösen érinti ez, akik már most kísérleteznek mediterrán fajtákkal és termesztési módokkal. Sokakat meglephet, de az olajbogyó és a gránátalma is megjelent már az innovatív gazdák kertjeiben, és kifejezetten jól bírják a magyar nyarakat.
A változás nemcsak a növénykultúrában, hanem a termelési módszerekben is látható. Az agrárminisztérium új támogatási rendszere kifejezetten a klímaadaptációt célozza. „Hagyományos öntözés helyett csepegtetőrendszerek, talajtakarás, és precíziós technológiák – ezek a kulcsszavak most” – nyilatkozta Szabó János, a Gazdakör elnöke a csúcstalálkozón.
Ha szeretnél többet tudni a klímaváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodásról, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hétvégi nyílt napjain személyesen is találkozhatsz innovatív termelőkkel. A programok ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek, és remek alkalmat adnak arra, hogy megkóstold a jövő magyar terményeit, miközben hasznos praktikákat gyűjthetsz akár saját kertedhez is.