Sokkoló adat jelent meg a múlt héten: Magyarország a 14. legidősebb nemzet a világon, ami városaink jövőjét is alapjaiban alakítja át. A KSH friss demográfiai jelentése szerint az idősek aránya 2025-re tovább növekszik, miközben egyre kevesebb fiatal marad nagyvárosainkban. Ez nem csak statisztika – már most látható, hogyan formálja át a városi szolgáltatásokat és közösségi tereket.
A változások különösen Budapest külső kerületeiben és a megyeszékhelyeken szembetűnőek. Egyre több „időstudatos” fejlesztés indul: akadálymentes közterek, pihenőpadok sűrűbb elhelyezése, idősbarát közösségi programok. „Három éve indítottuk az ‘Aktív időskor’ programunkat, azóta megduplázódott a résztvevők száma” – mondja Kovács Márta, a debreceni Idősügyi Tanács vezetője. „A városi szolgáltatásokat is át kell alakítanunk, mert az idősek más típusú kiszolgálást igényelnek.”
Az egészségügyi ellátórendszer is átalakul. Több nagyvárosban speciális geriátriai rendelések nyílnak, és a háziorvosi praxisok is alkalmazkodnak az idősödő lakossághoz. Közben a generációk együttélését segítő programok is szaporodnak: Szegeden és Pécsett többgenerációs lakóközösségek jöttek létre, ahol egyetemisták és idősek élnek egy épületben, kölcsönösen segítve egymást.
A közlekedés is változik. A BKK idén tavasszal indítja új, alacsonypadlós járatait, valamint több „ezüstvonalat”, amelyek az egészségügyi központokat és idősek által gyakran látogatott helyeket kötik össze. A városi közösségi terek tervezésénél már alapkövetelmény lett a többfunkciós kialakítás, hogy minden generáció megtalálja bennük a helyét.
Az elöregedés kihívásai mellett lehetőségeket is teremt. Az „ezüstgazdaság” erősödésével új szolgáltatások jelennek meg, és a tudásátadásra épülő közösségi programok virágzanak. Érdemes figyelni a lakóhelyünk kínálta idősbarát programokat – a legtöbb önkormányzat honlapján vagy közösségi oldalán már külön rovatban gyűjti ezeket. A korosztályok közötti párbeszéd nemcsak városainkat, de közösségeinket is erősebbé teheti.
