Magyarország nemet mondott az EU közös hitelfelvételére, amellyel Ukrajnát támogatnák 2025-ben. A döntés komoly vitákat váltott ki brüsszeli körökben, miközben a tagállamok többsége a háború sújtotta ország további pénzügyi segítését szorgalmazza.
„A magyar álláspont következetes és egyértelmű: nem támogatjuk a közös eladósodást olyan célokra, amelyek nem szolgálják közvetlenül a magyar emberek érdekeit,” nyilatkozta a Pénzügyminisztérium egyik vezető tisztviselője a tárgyalásokat követően. Hozzátette, hogy Magyarország továbbra is a béketárgyalások megkezdését szorgalmazza a katonai támogatások helyett.
A tervezett közös hitel mintegy 50 milliárd eurós keretösszeggel számolt, amellyel az ukrán államháztartás stabilitását biztosítanák a következő évben. Az Európai Bizottság szerint a támogatás elengedhetetlen Ukrajna működőképességének fenntartásához, míg a magyar kormány alternatív megoldásokat javasol. Több tagállam aggodalmát fejezte ki, hogy Magyarország ellenállása késleltetheti a segítségnyújtást.
A kétnapos uniós csúcstalálkozón több más kérdés is terítékre került, köztük a migráció, az energiabiztonság és a versenyképesség. A magyar delegáció hangsúlyozta, hogy kész együttműködni más területeken, de a közös hitelfelvétel ügyében nem változtatnak álláspontjukon. „Számunkra elsősorban az a fontos, hogy Európa békéje helyreálljon, és ezzel együtt a gazdasági kapcsolatok is normalizálódjanak régiónkban,” fogalmazott a magyar küldöttség egyik tagja.
A döntés háttere a magyar kormány korábbi álláspontját tükrözi, amely szerint a katonai segélyezés helyett a diplomáciai erőfeszítésekre kellene összpontosítani. Brüsszelben azonban továbbra is keresik a módját, hogyan biztosítsák Ukrajna támogatását a magyar ellenállás dacára.
