Új kutatás: a CSOK nem hozott több gyermeket, csak előrehozta a családtervezést
Friss kutatás szerint a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) legfőbb hatása nem a gyermekszám növekedése, hanem a családtervezés időzítésének megváltoztatása volt. A kutatók megállapították, hogy a programban résztvevő párok többsége egyébként is tervezte a gyermekvállalást, csak a támogatás hatására hamarabb döntöttek mellette.
A Qubit által ismertetett elemzés rámutat, hogy bár a CSOK egyik fő célja a születésszám növelése volt, valójában csak a gyerekvállalás időzítését befolyásolta. „A párok nagyrészt olyan gyermekeket vállaltak a program keretében, akiket támogatás nélkül is világra hoztak volna, csak később” – nyilatkozta Dr. Kovács Ágnes demográfus, a kutatás vezetője.
Az adatok szerint a CSOK bevezetése után átmenetileg megnőtt a születések száma, de ez a hatás 2-3 éven belül kiegyenlítődött. A kutatók ezt „előrehozott termékenységnek” nevezik, ami nem jelent tényleges növekedést a teljes termékenységi rátában. Különösen érdekes, hogy a magasabb összegű támogatásokat igénybe vevő, három gyermeket vállaló családoknál volt megfigyelhető a legerősebb időzítési hatás.
A program lakhatási szempontból is vegyes eredményeket hozott. Míg sok család számára segítséget jelentett az otthonteremtésben, az ingatlanárak emelkedéséhez is hozzájárult, különösen a kisebb településeken. „A CSOK révén sokan korábban jutottak lakáshoz, de az áremelkedés miatt mások kiszorultak a piacról” – tette hozzá a szakértő.
Ha családtámogatási programokról szeretnél többet megtudni, érdemes figyelemmel kísérni a 2026-os új családtámogatási rendszer részleteit, amelyek a következő hónapokban válnak ismertté. A jelenlegi támogatási formákról a Magyar Államkincstár honlapján tájékozódhatsz részletesen.
