Az eddigi legkisebb uniós költségvetési csomag várhat Magyarország városaira a 2028-as ciklustól. A múlt héten Ursula von der Leyen javaslatot tett az Európai Unió következő pénzügyi keretének radikális újragondolására, ami jelentősen átrendezheti a forrásokat. Ez különösen érzékenyen érintheti a magyar településeket, amelyek eddig komoly uniós támogatásokra építhettek.
A Portfolio.hu értesülései szerint a 2028-2034-es költségvetési időszakban a kohéziós politika – amely a városi infrastruktúra-fejlesztések fő finanszírozója – akár 20%-kal kisebb kerettel számolhat. „Az új prioritások, különösen a védelmi kiadások és a versenyképesség növelése, egyértelműen átrendezik a források elosztását” – nyilatkozta lapunknak egy uniós forrásokkal foglalkozó szakértő.
A változás a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a magyar városok kevesebbet költhetnek közterek megújítására, kulturális intézmények fejlesztésére vagy közösségi programokra. Különösen a kisebb települések kerülhetnek nehéz helyzetbe, ahol az önrész előteremtése már most is kihívást jelent. A tervezet szerint előtérbe kerülnek a zöld átállást, digitalizációt és innovációt célzó beruházások, míg a hagyományos infrastrukturális fejlesztések háttérbe szorulhatnak.
„A városoknak fel kell készülniük a hatékonyabb forráshasznosításra. Nem lesz elég a járdákat, utakat felújítani, komplexebb, fenntarthatóbb projektekkel kell előállni” – hangsúlyozta egy budapesti városfejlesztési szakember. A szakértők szerint a magyar önkormányzatoknak már most érdemes elkezdeni az alternatív finanszírozási módok feltérképezését és a pályázati kapacitások fejlesztését.
Bár a végső döntés még messze van – a tagállamoknak konszenzusra kell jutniuk –, érdemes figyelni a következő hónapok vitáit. Ha szereted a városod és fontos számodra, milyen fejlesztések valósulnak meg, érdemes követni a változásokat. A településvezetőknek pedig minden eddiginél fontosabb lesz a hatékony érdekképviselet, hogy a csökkenő tortából is megfelelő szelet jusson a magyar városoknak.
