Magyarország határozott lépéseket tesz az űrtechnológia fejlesztésében, amit jól mutat a nemrég bejelentett 2026-ig szóló nemzeti űrstratégia. A program közel 100 milliárd forintos költségvetéssel indult, és már most jelentős eredményeket mutat fel a hazai űrkutatás területén.
„Az űrszektor ma már nem luxus, hanem gazdasági szükségszerűség egy fejlett ország számára” – nyilatkozta Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a múlt heti űripari konferencián. A szakember kiemelte, hogy a magyar űrprogram 2026-ra olyan infrastruktúrát és szakembergárdát kíván létrehozni, amely nemzetközi szinten is versenyképes lesz. A tervek között szerepel több magyar műhold pályára állítása és egy űripari innovációs központ létrehozása is.
A programban kiemelt szerepet kap az oktatás. A Műegyetem Space Masters képzése mellett már a középiskolákban is megjelennek az űrtechnológiai alapismeretek. Ezzel párhuzamosan folytatódik a HUNOR-program, amelynek keretében magyar űrhajós indulhat a Nemzetközi Űrállomásra 2025-ben. „A magyar űrhajós küldetése nemcsak szimbolikus jelentőségű, hanem konkrét tudományos kísérleteket is végez majd” – hangsúlyozta Szabó Kristóf, a program tudományos koordinátora.
A magyar űrstratégia fontos eleme a nemzetközi együttműködés is. Az Európai Űrügynökséggel (ESA) és a NASA-val kötött megállapodások lehetővé teszik, hogy a hazai fejlesztések beépüljenek a nagyobb nemzetközi projektekbe. A magyar cégek már most is részt vesznek űreszközök alkatrészeinek gyártásában, és a tervek szerint 2026-ra ez a szerep tovább bővül.
A szakértők szerint a magyar űrprogram nem csak presztízskérdés, hanem gazdasági lehetőség is. Az űrtechnológia számos területen – a mezőgazdaságtól az orvostudományig – hasznosítható megoldásokat kínál, és a következő években ezek a hazai gazdaságban is megjelenhetnek.