A legfrissebb uniós adatok alapján Magyarország vezeti a közlekedési infrastruktúra fejlesztési rangsorát az Európai Unióban. A Közlekedési és Építési Minisztérium által közzétett jelentés szerint hazánk a GDP arányos közlekedési beruházások tekintetében 3,8%-kal az első helyen áll, megelőzve Romániát (3,2%) és Lengyelországot (2,9%).
A kiemelkedő eredmény elsősorban a vasúti pályafelújításoknak és az autópálya-fejlesztéseknek köszönhető. Az elmúlt évben 427 kilométernyi vasúti szakasz újult meg, és 78 kilométernyi új gyorsforgalmi út épült. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a közösségi közlekedést használók száma 12%-kal nőtt az előző évhez képest, ami szintén hozzájárult a kedvező rangsoroláshoz.
A beruházások forrásai közül kiemelkedik az uniós finanszírozás, amely a fejlesztések 68%-át fedezte. Az adatokat a független Közlekedésfejlesztési Kutató Intézet is megerősítette, amely saját elemzésében kiemelte: „A magyar közlekedési infrastruktúra minőségi javulása mérhető és érzékelhető, bár területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak.”
A transzparens közbeszerzések aránya szintén javult. Az Építési Törvény 2023-as módosítása nyomán a közlekedési beruházások 91%-a nyílt eljárásban valósult meg, ami az átláthatóság erősödését jelzi. Ugyanakkor a települési úthálózat állapota továbbra is elmarad az országos átlagtól – különösen a kisebb településeken.
A rangsor jelentőségét növeli, hogy a közlekedési infrastruktúra minősége közvetlenül befolyásolja a gazdasági versenyképességet és az életminőséget. Érdemes figyelemmel kísérni, hogy a jelenlegi fejlesztési ütem fenntartható marad-e a következő költségvetési ciklusban is, amikor az uniós források szerkezete várhatóan átalakul.
