A magyar adórendszer változásait vizsgáltam a legfrissebb Eurostat adatok alapján, amelyek szerint Magyarországon az összes adó- és járulékbevétel a GDP 33,8%-át tette ki 2023-ban. Ez 0,2 százalékponttal alacsonyabb a 2022-es adatnál, és látványosan elmarad az EU 40,1%-os átlagától.
Az adatok mélyebb elemzése különösen érdekes képet mutat: miközben az EU-ban jellemzően növekedtek az adóterhek (16 tagállamban emelkedett az adóbevétel/GDP arány), Magyarország azon 11 ország közé tartozik, ahol csökkenés történt. Az Eurostat számításai szerint a magyar adóterhelés ráadásul 1,4 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2019-es, járvány előtti szinten volt.
A magyar adórendszer szerkezete továbbra is eltér az európai mintától. Míg az EU-ban átlagosan a közvetlen adók (jövedelemadók) adják a bevételek 33,9%-át, addig Magyarországon ez csak 17,5%. Ezzel szemben a közvetett adók (például ÁFA) aránya nálunk 44,7%, míg az EU-átlag 34%. Kovács Kristóf közgazdász szerint: „A magyar adórendszer különös sajátossága, hogy a fogyasztási adókra helyezi a hangsúlyt, ami alacsony jövedelmi szinteknél relatíve magasabb adóterhet jelenthet.”
A 2025-re tervezett változások további eltérést jeleznek az európai trendektől. Az Államkincstár adatai alapján a kormány 2025-ös költségvetési tervében a GDP-arányos adó- és járulékbevétel további 0,3 százalékpontos csökkenése szerepel. Ez összefügg a tervezett gazdaságfejlesztési intézkedésekkel, amelyek célja a vállalkozások versenyképességének javítása.
A közelmúltban elfogadott köztehercsökkentő törvénycsomag (T/23821. számú törvényjavaslat) több ponton is módosítja az adózási szabályokat. Az adatokból látható, hogy miközben Európa több országa az állami szolgáltatások finanszírozásához magasabb adóbevételeket céloz meg, Magyarország a versenyképesség javítását az alacsonyabb adóterhelés irányába történő elmozdulással kívánja elérni.
