Az Európai Bizottság eljárást indított Magyarországgal szemben az orosz földgázvásárlások fokozatos tilalmáról szóló 2025-ös rendelet be nem tartása miatt. A bizottsági adatok szerint Magyarország 2025-ben növelte orosz gázimportját 4,8 milliárd köbméterről 5,3 milliárd köbméterre, miközben a rendelet 15%-os csökkentést írt elő minden tagállamnak.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) statisztikái alapján hazánk földgázfogyasztásának 73%-a származott Oroszországból 2025-ben, szemben az uniós 11%-os átlaggal. A Gazprom és a magyar állami MVM között 2021-ben kötött hosszútávú szerződés évente 4,5 milliárd köbméter földgáz szállítását biztosítja 2036-ig, amit a 2025/1203-as EU rendelet értelmében felül kellene vizsgálni.
Az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint „Magyarország energiabiztonsága nemzetbiztonsági kérdés, amelyben nem tudunk kompromisszumot kötni”. Az ellenzéki pártok közös nyilatkozatban sürgették a kormányt alternatív beszerzési források feltárására, hivatkozva az azeri és katari LNG-beszállítókkal folytatott tárgyalások sikertelenségére.
Az Európai Bíróság által lefolytatott eljárás végén Magyarországra akár napi 700 ezer eurós bírságot is kiszabhatnak, ha nem teljesíti a kötelezettségszegési eljárásban megfogalmazott elvárásokat. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által közzétett költségvetési hatástanulmány szerint az orosz gáz kiváltása 230-350 milliárd forint többletköltséget jelentene évente a magyar fogyasztóknak.
Az átláthatóság hiánya az energiaszerződésekben akadályozza a civil kontrollt és a valós költségek felmérését. A Transparency International Magyarország által kezdeményezett közérdekű adatigénylés révén csak részleges információk kerültek napvilágra a gázbeszerzési költségekről és a stratégiai készletekről. Az állampolgároknak joguk van tudni, milyen áron és milyen feltételekkel biztosítja az állam az ország energiaellátását, különösen, amikor nemzetközi kötelezettségvállalások és szankciós politikák alakítják a piacot.
