A magyar gazdaság termelékenysége 35-40 százalékkal marad el az uniós átlagtól, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb elemzéséből. Ez a lemaradás jelenti a legfőbb akadályt a gazdasági áttörés előtt 2025-ben is. A hazai munkavállalók óránként átlagosan 21,8 euró értékű terméket vagy szolgáltatást állítanak elő, miközben az EU-átlag 33,5 euró.
A MNB legutóbbi Termelékenységi jelentése rávilágít, hogy hazánk termelékenységi lemaradása mögött három fő tényező húzódik meg. Elsősorban a vállalati szerkezet: a magyar gazdaságban továbbra is alacsony a nagy hozzáadott értéket termelő, innovatív középvállalatok aránya. Másodszor, a digitalizáció terén jelentős a lemaradásunk – a magyar vállalatok mindössze 27%-a rendelkezik digitális stratégiával, szemben az uniós 54%-os átlaggal. Harmadszor, a humán tőke minőségével kapcsolatos problémák: a munkaerőpiacon egyre súlyosabb a szakképzett munkaerő hiánya.
„A magyar gazdaság előtt álló legfontosabb kihívás a termelékenység növelése, ami nélkül elképzelhetetlen a fenntartható felzárkózás az EU fejlettebb országaihoz” – áll a Költségvetési Tanács legutóbbi jelentésében.
Az Infotv. alapján kikért adatokból kiderül, hogy bár az állami támogatások volumene jelentős, ezek hatékonysága megkérdőjelezhető. A 2023-as évre vonatkozó gazdaságfejlesztési támogatások közel 40%-a nem tartalmazott mérhető termelékenységi célkitűzést. Különösen aggasztó, hogy a KKV-szektor fejlesztésére szánt források felhasználásánál hiányoznak a teljesítményalapú értékelési szempontok.
A helyzet javításához kulcsfontosságú lenne az oktatás és képzés átgondolása, a digitális átállás felgyorsítása és a vállalkozásokat sújtó adminisztratív terhek csökkentése. Az állampolgároknak érdemes figyelemmel követniük, hogy a kormányzati gazdaságfejlesztési programok mennyire koncentrálnak a termelékenységi mutatók javítására, hiszen ez határozza meg hosszú távon a bérek és az életszínvonal emelkedését is.
