A légszennyezés évente több mint 13 ezer idő előtti halálozást okoz Magyarországon, derül ki a WHO és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb jelentéséből. Hazánkban a finomrészecske-szennyezés (PM2,5) átlagos szintje 15,7 μg/m³, ami meghaladja az EU határértéket és több mint háromszorosa a WHO által egészségesnek tartott 5 μg/m³-es határértéknek.
Budapest belvárosában és az ipari központokban különösen súlyos a helyzet. A fővárosban egyes mérőállomásokon rendszeresen mérik az egészségügyi határérték kétszeresét is. A vidéki városok közül Miskolcon és Pécsen okoz jelentős problémát a téli fűtési szezonban a lakossági szilárd tüzelés, míg Debrecenben az ipar és a közlekedés együttes hatása figyelhető meg. Az Információszabadság törvény (Infotv.) alapján kikért adatokból kiderül, hogy a nagyvárosok légszennyezettség-csökkentő programjai az elmúlt évtizedben mindössze 8-12%-os javulást eredményeztek.
A légszennyezéshez kötődő egészségügyi költségek évi 500-600 milliárd forintot tesznek ki Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ becslése szerint. „A városi légszennyezés nemcsak légzőszervi, hanem szív- és érrendszeri betegségeket, valamint kognitív funkcióromlást is okoz, különösen gyermekeknél és időseknél” – olvasható az NNK jelentésében. Elemzésem során a KSH morbiditási adatait és a légszennyezettségi monitoringrendszer eredményeit vetettem össze, ami egyértelmű korrelációt mutat a szennyezettségi szintek és a légúti megbetegedések között.
Az adatok tükrében az önkormányzatoknak és a kormányzatnak sürgősen lépnie kellene. A lakossági fűtéskorszerűsítési programok, a közlekedési korlátozások és az ipari kibocsátások szigorúbb ellenőrzése jelentene megoldást. Polgárként érdemes tájékozódni a helyi légszennyezettségi adatokról, amelyek nyilvánosan elérhetők a levegominoseg.hu oldalon, és aktívan részt venni a helyi környezetvédelmi kezdeményezésekben – ez az egészségünk védelme érdekében elengedhetetlen.
