A legfrissebb KSH adatok szerint Magyarország 2025-ben rekordszintű, 8,2 milliárd euró értékű kínai befektetést vonzott, ezzel megelőzte Németországot (7,6 milliárd euró). Ez fejenként számolva Európában a legnagyobb kínai tőkebeáramlást jelenti, ami látványos siker a kormány keleti nyitás stratégiájában.
Az adatok mélyebb elemzése azonban összetettebb képet mutat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatbázisából származó információk szerint a beruházások 78%-a akkumulátorgyártáshoz kapcsolódik. A beruházások átláthatóságával kapcsolatban problémák merülnek fel – az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentése kritizálta, hogy a 2024-2025-ös időszakban a kínai befektetésekhez kapcsolódó szerződések 42%-a nem érhető el teljes terjedelmében a közbeszerzési adatbázisban.
Az adatokhoz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz benyújtott közérdekű adatigénylés útján jutottam, miután a minisztérium kezdetben megtagadta a részletes adatok kiadását. Az adatigénylési eljárás három hónapot vett igénybe, és a kapott dokumentumokban továbbra is hiányoznak kulcsfontosságú pénzügyi részletek a beruházásokhoz nyújtott állami támogatásokról.
A Transparency International Magyarország közleménye szerint: „A kínai beruházások rekordszintű növekedése önmagában pozitív, de a szerződések és támogatási rendszerek átláthatóságának hiánya aggasztó.” A kormány ezzel szemben az elmúlt évben 43.000 új munkahely létrejöttét kapcsolja a kínai befektetésekhez.
A beruházások gazdasági előnyei vitathatatlanok, de a közpénzek felhasználásának átláthatósága, a környezeti hatások és a hosszú távú stratégiai előnyök tekintetében továbbra is kritikus fontosságú a nyilvános ellenőrizhetőség. Állampolgárként érdemes követnünk nem csak a bejelentett számokat, hanem a befektetések részleteit és társadalmi-gazdasági következményeit is.
