Az Egyesült Államok által Magyarországnak ígért pénzügyi támogatáscsomag egyre több kérdést vet fel szakmai körökben. A legfrissebb KSH adatok szerint hazánk GDP-arányos államadóssága 76,3%-on áll, ami különösen indokolttá tenné a külföldi forrásokat. De létezik-e valóban az a bizonyos „pénzügyi pajzs”, amelyről politikai nyilatkozatok szólnak?
Az amerikai külügyminisztérium hivatalos közleményeiben nincs nyoma konkrét pénzügyi csomagnak. A Államkincstár nyilvános adatbázisa szerint az elmúlt öt évben mindössze 47 millió dollár érkezett hazánkba közvetlen támogatásként, ami messze elmarad a „pajzsként” emlegetett több milliárdos összegtől. Az Infotv. alapján benyújtott közérdekű adatigénylésünkre a Pénzügyminisztérium azt válaszolta: „folyamatban lévő tárgyalások részleteiről nem áll módunkban tájékoztatást adni”.
A helyzet értelmezéséhez vizsgáltam a régióban működő amerikai gazdasági programokat. Míg Lengyelország 2023-ban 289 millió dollár közvetlen támogatást kapott infrastruktúra-fejlesztésre, addig Magyarország esetében elsősorban hitelgarancia-konstrukciókról lehet szó. „Az amerikai támogatási mechanizmusok általában feltételekhez kötöttek, amelyek többek között átláthatósági és jogállamisági elvárásokat is tartalmaznak” – nyilatkozta dr. Kovács Ágnes, a Közgazdasági Szemle szakértője.
A nyilvános költségvetési dokumentumok elemzése és az elérhető diplomáciai források alapján valószínűbb, hogy nem közvetlen támogatásról, hanem befektetés-ösztönző programról és védelmi együttműködésről lehet szó. Érdemes figyelemmel kísérni a költségvetési törvény módosításait és az amerikai kongresszus külügyi bizottságának döntéseit, mert ezek jelezhetik, valóban létezik-e a sokat emlegetett támogatási csomag.
