A magyarországi ingatlanárak közti különbség elérte a történelmi csúcsot: az ország legdrágább utcájában (budapesti Andrássy út) egy négyzetméter lakóingatlan átlagosan 3,85 millió forintba kerül, míg a legolcsóbb helyszínen, Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik községében ugyanekkora terület mindössze 7,5 ezer forintba – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal és az ingatlanpiac.com friss adataiból. Ez 514-szeres különbséget jelent.
A drámai árkülönbség nemcsak a luxushelyszínek és elmaradott területek között nőtt, hanem a nagyvárosok belső kerületei és külvárosai között is szélesedik a szakadék. Budapesten belül egy XIII. kerületi újépítésű lakás négyzetméterára akár négyszer magasabb lehet, mint egy XX. kerületi panellakásé. Az adatok elemzéséhez a hivatalos adásvételi szerződések és az ingatlanpiaci hirdetések kombinált elemzését használtuk, figyelembe véve az inflációs hatásokat és a valós tranzakciós árakat.
A növekvő különbségek egyik fő oka az infrastrukturális fejlesztések egyenlőtlen eloszlása. „A közlekedési csomópontok, oktatási intézmények és egészségügyi szolgáltatások közelsége akár 40-50 százalékos árkülönbséget is eredményezhet azonos alapterületű és állapotú ingatlanok között” – nyilatkozta Dr. Kovács Mária ingatlanpiaci elemző a legfrissebb kutatásában. Az önkormányzatok által biztosított szolgáltatások minősége és a helyi adók mértéke is jelentősen befolyásolja az árkülönbségeket.
Az Mttv. és az Ákr. szerinti ingatlanértékelési eljárások eredményei azt mutatják, hogy a lakhatási egyenlőtlenségek tovább fokozódtak, ami súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel járhat. A lakásmobilitás csökken, a társadalmi rétegek közötti szakadék nő. A jelenlegi tendenciák alapján ez a különbség a következő években tovább mélyülhet, hacsak nem történnek célzott beavatkozások a megfizethető lakhatás biztosítása érdekében különösen a hátrányosabb helyzetű régiókban.
