A magyar gazdaság mindössze 2,5 százalékkal nőhet 2025-ben az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint. Ez jelentősen elmarad a kormány által tervezett 4,1 százalékos növekedéstől, és a régiós versenytársainktól is leszakadunk.
A bizottsági adatok alapján a magyar növekedési ütem nemcsak a környező országokhoz képest gyenge, hanem az EU-s átlag alatt is marad. Románia várhatóan 3,6 százalékkal, Lengyelország 3,2 százalékkal, míg Szlovákia 3,1 százalékkal bővül majd. A lemaradásunk különösen szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy a 2024-es gazdasági teljesítményünk is csupán 2,3 százalékos növekedést mutat.
A városi gazdaságokra különösen érzékenyen hat ez a gyenge növekedés. Az általam elemzett helyi költségvetési adatok szerint Budapest és a megyei jogú városok beruházási keretei 2024-ben átlagosan 14,3 százalékkal csökkentek reálértéken. A közszolgáltatások fenntarthatósága is veszélybe kerülhet, hiszen az infláció utáni konszolidáció időszakában a helyi önkormányzatok saját bevételei nem tudtak lépést tartani a megemelkedett működési költségekkel.
Az Államkincstár adatbázisából kinyert információk alapján a városok adósságszolgálati terhei is növekedtek – 2023-hoz képest átlagosan 8,2 százalékkal. „A településeink pénzügyi mozgástere tovább szűkült, miközben a fejlesztési igények nem csökkentek,” – állapította meg a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége legutóbbi elemzésében.
A lassú gazdasági növekedés városi hatásai közül kiemelkedik a munkaerőpiaci stagnálás. A KSH legfrissebb adatai szerint a vidéki nagyvárosokban a foglalkoztatási ráta 0,3 százalékponttal csökkent az elmúlt negyedévben, ami hosszabb távon tovább fékezheti a helyi gazdaságok teljesítményét.
Az adatok világosan mutatják, hogy a gazdasági növekedés fenntarthatósága érdekében átgondolt stratégiára és a városok versenyképességének javítására volna szükség. A polgároknak érdemes figyelemmel kísérniük városuk költségvetési döntéseit, különösen azt, hogyan alkalmazkodnak a szűkülő gazdasági környezethez.
