Az Európai Chips Act keretében 2025-ben 280 milliárd forintos beruházással indul a Magyar Félvezetőtechnológiai Kompetencia Központ (HCHIP) fejlesztése. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a központ kiépítése 500 közvetlen új munkahelyet teremt az első fázisban, miközben további 2000-2500 kapcsolódó állás jöhet létre a beszállítói láncban.
A hazai chip-ökoszisztéma jelenleg mindössze a globális piac 0,2%-át teszi ki, miközben az EU célkitűzése 2030-ra a 20%-os részesedés elérése. A KSH adatai alapján a magyarországi elektronikai ipar teljesítménye 2023-ban visszaesést mutatott, azonban a félvezetőgyártás erősítése ezt a trendet megfordíthatja. Az adatokat elemezve látható, hogy a beruházás megtérülése nem azonnali: a Költségvetési Tanács elemzése szerint 5-7 éves időtávon várható a befektetés költségvetési egyenlegre gyakorolt pozitív hatása.
A beruházás finanszírozásának struktúrája is figyelemre méltó: 40% uniós forrás, 35% állami hozzájárulás és 25% magántőke. „A félvezetőipari fejlesztések multiplikátor hatása az egyik legmagasabb a modern iparágak között, minden befektetett forint 2,3-2,8 forint hozzáadott értéket generál a gazdaságban” – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia kapcsolódó szakértői véleményében.
Az adatok megszerzéséhez az Info tv. alapján benyújtott közérdekű adatigénylést és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium nyilvános dokumentumait használtam fel. Fontos megjegyezni, hogy a technológiai függetlenség értékét és a tudástranszfer hosszútávú előnyeit nehéz számszerűsíteni, de a globális chiphiány idején ezek stratégiai jelentőségűek.
A beruházás valódi sikerének mérőszáma nem pusztán a megtermelt chipek mennyisége lesz, hanem az is, képes-e Magyarország bekapcsolódni a félvezetőipar magasabb hozzáadott értékű szegmenseibe. A folyamatot érdemes nyomon követni a közbeszerzési adatok és a kutatási-fejlesztési indikátorok rendszeres vizsgálatával.
