Az uniós szankciók ellenére magyar cégek szerezhetnek részesedést orosz olajvállalatokban. A magyar kormány és Moszkva között formálódó megállapodás értelmében hazai vállalatok jogot kaphatnak orosz olajmezők kitermelésére és orosz olajfinomítókban való részesedésszerzésre. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország energiafüggősége 73,5 százalékos, amelynek jelentős részét orosz import teszi ki.
A tárgyalások a kölcsönös gazdasági előnyök mellett új típusú partnerséget is jelenthetnek a szankciós környezetben. Az Energiaügyi Minisztérium háttéranyaga szerint a magyar vállalatok „harmadik országbeli” státuszban szerezhetnének részesedést, ami nem ütközne közvetlenül az uniós szabályozásba. A konstrukció lényege, hogy magyar vállalatok olyan orosz társaságokban szereznének tulajdont, amelyek ellen közvetlen szankciók nincsenek érvényben, de az orosz anyavállalatok szankcionáltak.
„A javasolt együttműködési modell lehetővé teszi a magyar energiabiztonság hosszú távú garantálását és az ellátási útvonalak diverzifikálását” – áll a minisztérium dokumentumában. A tervezett megállapodás értelmében magyar cégek akár 10-15%-os részesedést is szerezhetnek bizonyos szibériai olajmezők kitermelési jogaiból.
A konstrukció jogi hátterét az 1996. évi CXII. törvény és az EU 833/2014. számú rendeletének 5. cikkelye teremti meg, amely kivételeket tartalmaz az energiaszektorban működő vállalatok esetében. A pontos adatokhoz az Infotv. alapján benyújtott adatigénylés útján jutottunk, amely részletes tájékoztatást adott a tervezett részesedésekről és beruházási összegekről.
Az elemzők szerint a megállapodás hosszú távú hatása kettős lehet: egyrészt diverzifikálja a magyar olajipari befektetéseket, másrészt tovább mélyítheti az energiafüggőséget. A Civil Kontroll Egyesület elemzése szerint az állampolgároknak érdemes figyelemmel kísérniük, hogy a tulajdonszerzések mennyiben szolgálják a hazai energiabiztonságot, és hogyan hatnak a fogyasztói árakra hosszú távon.
