A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2025-ben várhatóan 20%-kal nő a belföldi turisták száma az előző évhez képest. A magyar városok turizmusból származó bevételei 2024 harmadik negyedévében már elérték a 380 milliárd forintot, ami 15%-os növekedést jelent éves összehasonlításban. A turisztikai fejlesztésekre fordított állami támogatások összege 2023 óta 212 milliárd forintot tesz ki.
A turizmus növekedésének hatásai egyenlőtlenül oszlanak meg a városok között. Míg Budapest továbbra is a külföldi turisták első számú célpontja (az összes vendégéjszaka 42%-ával), addig Debrecen, Szeged és Pécs elsősorban a belföldi turizmus fellendüléséből profitál. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján Debrecenben 27%-kal, Szegeden 18%-kal nőtt a vendégéjszakák száma az elmúlt évben.
Az önkormányzati költségvetésekre gyakorolt hatás is jelentős. Az idegenforgalmi adóból származó bevételek Budapesten elérték a 6,8 milliárd forintot, míg Debrecenben 850 millió, Pécsett 410 millió forintot tettek ki. Ezeket az adatokat a települési zárszámadásokból és a Magyar Államkincstár adatbázisából gyűjtöttük össze, elemzésünk során pedig figyelembe vettük az adókulcsok változásait is.
„A turisztikai bevételek növekedése rendkívül fontos az önkormányzatok számára, különösen a jelenlegi forráshiányos környezetben” – olvasható a Magyar Turisztikai Ügynökség 2024-es stratégiai jelentésében. A bevételek növekedése ugyanakkor infrastrukturális kihívásokat is jelent: a növekvő turistaforgalom miatt Budapesten és több vidéki nagyvárosban is felújításra szorulnak a közterületek, ami újabb terheket ró az önkormányzatokra.
A helyi lakosság életminőségére gyakorolt hatások vizsgálatához az önkormányzatoktól közérdekű adatigénylés útján kértünk információkat. A válaszok alapján megállapítható, hogy miközben a turizmus jelentős gazdasági előnyökkel jár, a lakosság egy része számára növekvő lakhatási költségeket és zsúfoltságot eredményez. A 2019. évi XXXIX. törvény lehetővé teszi ugyan a rövidtávú lakáskiadás szabályozását, de ezzel a lehetőséggel egyelőre kevés önkormányzat él.
Az adatok elemzése azt mutatja, hogy a turizmus növekedése kétélű fegyver a városok számára: miközben bevételt és munkahelyeket teremt, egyúttal kihívásokat is jelent a fenntartható városfejlesztés terén. A lakosság érdekében kulcsfontosságú lenne, hogy a turizmusból származó bevételek egy részét a helyi infrastruktúra fejlesztésére és a lakhatási problémák enyhítésére fordítsák.
