Megdöbbentő számadatok láttak napvilágot a költségvetési egyensúly helyreállításáról: a KSH legfrissebb GDP-adatai szerint 2024 első negyedévében mindössze 0,8%-kal nőtt a magyar gazdaság, miközben az államadósság már elérte a GDP 76,2%-át. Az Államkincstár adatai alapján 2024 áprilisáig már 1437 milliárd forintra duzzadt a költségvetési hiány, ami az éves terv 73%-a.
A jelenlegi pályán haladva 2025-ben jelentős költségvetési kiigazítás válhat szükségessé. Elemzésünk során az Államháztartási törvény (Áht.) 13.§ alapján megvizsgáltuk a középtávú költségvetési terveket, és három kritikus területet azonosítottunk, ahol megszorítások várhatók. A közszféra bérkiadásai, amelyek 2024-ben 15%-kal nőttek, jövőre valószínűleg csak 3-5% körüli emelésben részesülhetnek. „A makrogazdasági előrejelzések tükrében a közszféra béremelését differenciáltan, a költségvetési lehetőségekhez igazítva kell megvalósítani” – olvasható a Pénzügyminisztérium legutóbbi konvergencia programjában.
A második kritikus terület az állami beruházások halasztása. A kormány már 2023-ban elhalasztott 400 milliárd forintnyi állami beruházást, és a Költségvetési Tanács elemzése szerint 2025-ben további 600-800 milliárddal csökkenhetnek a fejlesztési kiadások. Ezek elsősorban az infrastrukturális és középületi fejlesztéseket érinthetik, különösen a kisebb településeken.
Harmadikként a szociális transzferek újragondolása jelent megszorítási lehetőséget. Az átlagosan 170 ezer forintos családi pótlék reálértéke 2008 óta 46%-kal csökkent, mégis a teljes költségvetés 4,3%-át teszi ki. Az információszabadságról szóló törvény (Infotv.) alapján kikért adatok szerint a kormány már vizsgálja a szociális támogatások hatékonyságát és célzottságát növelő intézkedések lehetőségeit.
A költségvetési egyensúly helyreállítása elkerülhetetlen, de a megszorítások társadalmi hatásainak minimalizálása érdekében fontos lenne a közpénzköltés átláthatóságának növelése és a polgárok bevonása a prioritások meghatározásába. A KT-2025/112-es költségvetési tanácsi jelentés adatai alapján a kiadások átstrukturálása kisebb társadalmi feszültséggel járna, mint az adóemelés.
