A KSH legfrissebb energetikai adatai szerint Magyarország áramfogyasztásának közel 50%-át a Paksi Atomerőmű biztosítja, miközben a hazai CO2-kibocsátás csökkentési célok teljesítése egyre sürgetőbbé válik. A Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentum alapján a következő évtizedben a klímacélok elérése érdekében új, alacsony kibocsátású energiaforrásokra van szükség – ebben kaphatnak jelentős szerepet a kis moduláris reaktorok (SMR).
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által közzétett elemzés három kulcsfontosságú tényezőt azonosít, amely hazánkat az SMR technológia úttörőjévé teheti. Elsőként, Magyarország jelentős nukleáris szakértői bázissal rendelkezik a több évtizedes paksi tapasztalatnak köszönhetően. „A nukleáris mérnöki és üzemeltetési szaktudás magas szintje versenyelőnyt biztosít az új technológiák adaptációjában” – olvasható a hivatal jelentésében. Másodszor, a hazai szabályozási környezet már most is felkészült a nukleáris technológiák biztonságos alkalmazására, amit az Atomtörvény (1996. évi CXVI. tv.) és a kapcsolódó rendeletek biztosítanak.
Az adatokból kiderül, hogy a mini reaktorok telepítési költsége 30-40%-kal alacsonyabb lehet a hagyományos atomerőművekhez képest, miközben rugalmasabban illeszthetők be a meglévő energiahálózatba. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint a kormány már előkészítő tárgyalásokat folytat több nemzetközi SMR-fejlesztő céggel, köztük amerikai és dél-koreai partnerekkel.
A harmadik előnyt a földrajzi adottságok jelentik. A MAVIR adatbázisa alapján végzett elemzésünk azt mutatja, hogy Magyarországon 7-9 olyan ipari központ található, ahol a leállított szénerőművek helyén vagy nagyfogyasztók közelében költséghatékonyan telepíthetők lennének 50-300 MW teljesítményű mini atomreaktorok. Az Infotv. alapján kikért adatok szerint már folyamatban van három potenciális helyszín részletes felmérése.
A technológia terjedését azonban több kihívás is nehezíti: a prototípusok még tesztelés alatt állnak, és a nukleáris hulladékkezelés hosszútávú megoldása továbbra is nyitott kérdés. A lakosság tájékoztatása és bevonása kulcsfontosságú lesz, hiszen a transzparens döntéshozatal növelheti a társadalmi elfogadottságot és bizalmat az új technológia iránt.
