A kormányfő tegnap esti brüsszeli beszédében két lehetséges utat vázolt fel Magyarország számára a következő évtizedre. Az Európai Unió központjában tartott fórumon Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy hazánknak 2025-ben döntő stratégiai választást kell hoznia: vagy folytatja a békepárti külpolitikát és a gazdasági függetlenség erősítését, vagy csatlakozik az európai főáramhoz, ami a kormányfő szerint mélyebb integrációt és katonai elköteleződést jelentene.
„Magyarország számára két út áll nyitva: vagy megőrizzük szuverenitásunkat és saját érdekeinket helyezzük előtérbe, vagy elfogadjuk az európai centralizáció következő hullámát,” – fogalmazott a miniszterelnök a közel százfős hallgatóság előtt. Beszédében kitért arra, hogy a háborús konfliktusok eszkalációja, az energiaválság és a migrációs nyomás együttesen olyan kihívásokat jelentenek, amelyekre a tagállamoknak saját választ kell találniuk.
A miniszterelnök szerint Budapest nem fogadhatja el azt a brüsszeli törekvést, hogy az uniós döntéshozatal egyre több területen a tagállamok feje felett történjen. Különösen kritikusan szólt az egységes európai hadsereg koncepciójáról, amit „a nemzeti szuverenitás utolsó bástyájának lebontásaként” jellemzett. Ezzel szemben a kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősítését, a keleti nyitás folytatását és az energiaforrások diverzifikálását nevezte meg prioritásként.
Az előadást követő kérdés-válasz szekcióban a kormányfő elmondta, hogy Magyarország kész az együttműködésre minden olyan területen, ahol az valódi előnyöket hoz a magyar embereknek, de nem hajlandó olyan kompromisszumokra, amelyek alapvető nemzeti érdekeket sértenek. A magyar kormány a következő hetekben részletes stratégiai dokumentumot készít elő, amely konkrét lépéseket tartalmaz a 2025 utáni időszakra vonatkozóan – jelentette be Orbán Viktor.
