Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése szerint Magyarország 2023-ban továbbra is a leghatékonyabb áfabeszedők között szerepel az Unióban. Az úgynevezett áfarés – a potenciálisan beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa közötti különbség – mindössze 4,2%-ra csökkent, ami jelentősen kedvezőbb az uniós 9,7%-os átlagnál. Ez körülbelül 210 milliárd forint többletbevételt jelent a magyar költségvetés számára.
Az eredmény a 2014 óta bevezetett digitalizációs kezdeményezések sikerét tükrözi. Az online számlarendszer, az EKÁER és az online pénztárgépek hármas pillére kulcsfontosságú szerepet játszott ebben a sikerben. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint az online számlarendszer bevezetése után 25%-kal javult a nagy kockázatú adóalanyok ellenőrzési hatékonysága. A Pénzügyminisztérium közleménye kiemeli: „A digitális megoldásoknak köszönhetően nemcsak a költségvetési bevételek nőttek, de a jogkövető vállalkozások versenyhátránya is csökkent.”
A 2018-ban módosított infotörvény (2011. évi CXII. törvény) alapján lehetővé vált adatelemzés rámutatott, hogy az áfacsalások szerkezete is átalakult. Míg korábban a fiktív számlázási láncok domináltak, ma inkább a határon átnyúló csalási kísérletek jelentenek kihívást. Az Európai Bizottság Fiscalis programjának támogatásával 2024-ben további fejlesztések várhatók, különösen a határokon átnyúló e-kereskedelmi tranzakciók ellenőrzésében.
Az áfarés további csökkentése érdekében 2025-től kiterjesztik a valós idejű adatszolgáltatást a kisebb vállalkozásokra is. Ennek pénzügyi hatása a KSH előrejelzése szerint évi 40-50 milliárd forint többletbevételt jelenthet. A polgároknak továbbra is érdemes figyelemmel kísérniük a NAV áfabevételi statisztikáit, melyek negyedévente frissülnek, és jelzik, mennyire fenntartható ez a pozitív trend a következő években.
