Az államháztartási hiány 2023-ban elérte a GDP 6,7%-át, messze meghaladva a kormány által tervezett 3,9%-os célt. A KSH adatai szerint ez az elmúlt évtized egyik legmagasabb deficitszintje, ami komoly kérdéseket vet fel a 2025-ös költségvetési tervezés realitásával kapcsolatban.
A GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzése szerint a jelenlegi pályán maradva Magyarország jelentős hitelminősítői leminősítéssel nézhet szembe. Adataink szerint a 2024-es hiánycél már most veszélyben van: az első negyedévben a tervezett éves deficit 82%-a megvalósult. Információszabadság-kérelmünk nyomán kiderült, hogy a pénzügyminisztérium belső számításai is 5% körüli hiánnyal számolnak idénre, szemben a hivatalos 2,9%-os céllal.
A probléma gyökere az átláthatatlan költségvetési gyakorlatban rejlik. A költségvetési törvény (2011. évi CXCV. tv.) előírja a megalapozott tervezést, ennek ellenére az elmúlt három évben a hiánycélok rendre kétszeres-háromszoros mértékben teljesültek túl. Az adatokból kitűnik: míg az uniós országok többsége konszolidációs pályára állt, Magyarország adóssága a GDP 76,5%-ára emelkedett.
Az egyensúly helyreállításához szükséges kiigazítás mértéke a GDP 3-4%-ára tehető. Konkrét számokban ez 2025-ben 2000-2500 milliárd forintnyi megtakarítást vagy többletbevételt jelentene. „A kiigazítás elkerülhetetlen, a kérdés csak az, hogy önként vagy kényszer hatására történik meg” – fogalmazott a GKI vezető elemzője.
A helyzet különösen aggasztó a lakosság számára, hiszen az esetleges megszorítások közvetlenül érinthetik az egészségügyi, oktatási és szociális szolgáltatásokat. A költségvetési adatok átláthatóságának javítása és a reális tervezés nemcsak gazdasági, hanem demokratikus érdek is – a polgárok joggal várhatnak el hiteles tájékoztatást az ország pénzügyeiről.
