Húsz uniós ország vezetője bírálta nyíltan a magyar kormányfő döntését a csütörtöki brüsszeli EU-csúcson. A vita középpontjában az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel ügye állt, amelyet Magyarország korábban megszavazott, majd később visszavonta támogatását. António Costa elnök szerint ez sérti a jóhiszeműség és lojális együttműködés alapelveit.
Az EU-csúcson Orbán Viktor összekötötte a hitelkérdést a Barátság kőolajvezeték újraindításával. „Nem remélek semmit a brüsszeliektől, Brüsszel az ukránok oldalán áll” – fogalmazott a miniszterelnök. Azt is kiemelte, hogy az általa olajblokádnak nevezett helyzetet meg kell szüntetni. A vezeték az orosz támadásokban sérült meg, ami Magyarország energiaellátását is érinti.
A közös állásfoglalás Ukrajna támogatásáról és EU-s jövőjéről szólt volna. A magyar és szlovák kormányfő azonban nem értett egyet a dokumentummal. A szöveg hangsúlyozta volna, hogy Ukrajna helye az Európai Unióban van. Az uniós vezetők továbbra is átfogó politikai, pénzügyi és katonai segítséget ígértek.
Costa elnök az ülés elején beszélt Magyarország magatartásáról. A hvg.hu beszámolója szerint húsz tagállam vezetője szólalt fel a kérdésben. Az EUrologus információi szerint mindannyian elítélték a magyar álláspont váltását. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül szólalt fel a csúcson.
A résztvevők ismét elítélték Oroszországot az ukrán civil és energetikai infrastruktúra elleni támadások miatt. További segítséget ígértek az energiarendszer helyreállítására. A vita rávilágított az uniós szolidaritás és nemzeti érdekek közötti feszültségekre.
A csúcs atmoszférája feszült volt a sajtóértesülések szerint. A magyar vétó kérdése túlmutat az aktuális hitelprogramon. Hosszú távon az uniós döntéshozatal hatékonyságát és a tagállamok közötti bizalom kérdését veti fel.
