A Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint 2025 végére Magyarország rekordszintű, 126,8 milliárd euró értékű külföldi működőtőke-állományt (FDI) halmozott fel. Ez egy főre vetítve 13.200 euró, ami a legmagasabb érték a visegrádi országok között, és 15%-kal haladja meg a régió átlagát.
A beáramló tőke szerkezetében jelentős változás figyelhető meg. Míg korábban a feldolgozóipar dominált, az elmúlt két évben a kutatás-fejlesztési központok és a szolgáltatószektor felé tolódott a hangsúly. A KSH által közzétett befektetői felmérés szerint a külföldi vállalatok 62%-a jelölte meg beruházási döntéseik fő motivációjaként a magasan képzett, de költséghatékony munkaerőt. Az Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai alapján a 2025-ben bejelentett új projektek átlagos hozzáadott értéke 35%-kal magasabb, mint a 2020-as szintek.
A befektetések területi eloszlása ugyanakkor továbbra is egyenlőtlen. Az Átlátszó által kért közérdekű adatigénylés révén nyilvánosságra került statisztikák szerint az FDI 72%-a továbbra is a közép-magyarországi régióban és az észak-dunántúli ipari centrumokban koncentrálódik. Az észak-magyarországi és dél-alföldi területeken a teljes állomány mindössze 8%-a található, annak ellenére, hogy a kormányzati befektetésösztönzési program kiemelt célterületként kezeli ezeket a régiókat.
„A beruházási döntések során egyre fontosabbá válnak a hosszú távú szempontok, mint az energiabiztonság, a képzett munkaerő rendelkezésre állása és a beszállítói hálózatok fejlettsége” – olvasható a Gazdasági Versenyhivatal iparági elemzésében, amely 235 multinacionális vállalat megkérdezésén alapul.
A tőkevonzó képesség szempontjából kulcsfontosságú az Államháztartási törvény 2023/LXXIV. módosítása, amely új típusú adókedvezményeket vezetett be a high-tech beruházásokra. Módszertani szempontból fontos megjegyezni, hogy a befektetési adatok újrabefektetett nyereséget is tartalmaznak, nem csak új tőkebeáramlást.
Az FDI növekedés fenntarthatósága szempontjából a szakértők szerint kritikus lesz a képzési rendszer további fejlesztése és a kis- és középvállalatok innovációs kapacitásának erősítése, hogy a magyar cégek integrálódni tudjanak a nemzetközi értékláncokba. Az állampolgároknak érdemes figyelemmel kísérniük a befektetésösztönző programok átláthatóságát és a helyi gazdaságfejlesztési tervek összhangját.
