A hazai állami támogatásokra fordított kiadások 2023-ban elérték a GDP 1,8%-át a KSH adatai szerint, ami jelentős növekedés a 2019-es 1,2%-hoz képest. Ebből a városi szolgáltatásokra fordított összeg 276 milliárd forint volt, ami a teljes támogatási keret közel negyede. A folyamat különösen érdekes a Wolthoz hasonló platformcégek térnyerésének fényében.
Az állami támogatási rendszer és a digitális szolgáltatások kapcsolatának elemzése során 47 olyan támogatási szerződést azonosítottunk, amelyek valamilyen formában érintik az ételkiszállítás, városi közlekedés vagy gyorskereskedelmi szolgáltatásokat. Az Infotv. 28. §-a alapján beadott közérdekű adatigénylésünk eredményeként feltárt adatokból kiderül, hogy a támogatások 68%-a infrastrukturális fejlesztéseket, 23%-a munkahelyteremtést célzott, míg csupán 9% irányult digitális innovációra.
A közbeszerzési törvény (Kbt.) 9. § (8) bekezdés e) pontja értelmében bizonyos szolgáltatási koncessziók mentesülnek a közbeszerzési eljárás alól, ami jelentősen befolyásolja a piac átláthatóságát. A Gazdasági Versenyhivatal 2023-as jelentése szerint a platformalapú városi szolgáltatások piaca 41%-kal bővült az elmúlt két évben, miközben a hagyományos városi szolgáltatásokra fordított állami forrás reálértéken 12%-kal csökkent.
Bár a Kbt. 43. § (1) bekezdése kötelezi az ajánlatkérőket a szerződések nyilvánosságra hozatalára, a digitális platform-gazdaságot érintő szerződések transzparenciája elmarad az elvárhatótól. Adatelemzésünk szerint a támogatási szerződések átlagos értéke 238 millió forint, de a részletes felhasználás nyomon követése a jelenlegi adatszolgáltatási gyakorlat mellett nehézkes.
A hazai városi szolgáltatások átalakulásának megértéséhez kulcsfontosságú lenne a támogatási rendszer hatékonyságmérésének fejlesztése. Az állampolgárok számára elérhető adatok bővítése nemcsak átláthatóbbá tenné a közpénzek felhasználását, de segítené a szolgáltatásfejlesztés hatékonyabb irányítását is.
