Magyarország újra leszögezte, hogy nem vesz részt az Európai Unió menedékkérő-áthelyezési rendszerében, amely a 2025-ös uniós migrációs paktum kulcseleme. A belügyminisztérium tegnap közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozza: hazánk a külső határvédelem megerősítését részesíti előnyben a tagállamok közötti kötelező elosztás helyett.
„Magyarország álláspontja változatlan: a migrációs válságot a külső határok hatékony védelmével és a kibocsátó országokkal való együttműködéssel kell kezelni, nem pedig a probléma európai országok közötti szétosztásával,” nyilatkozta Hajdú Balázs, a Belügyminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az új paktum alapján minden tagállamnak részt kellene vennie a migrációs teher enyhítésében, akár menedékkérők befogadásával, akár pénzügyi hozzájárulással vagy más formában nyújtott segítséggel.
A magyar kormány elemzése szerint az országnak évente körülbelül 8000-12000 menedékkérő áthelyezésében kellene részt vennie, vagy tagállamonként mintegy 20 millió eurós kompenzációt fizetnie, ha nem fogad be menekülteket. A tegnapi brüsszeli találkozón a magyar delegáció jelezte, hogy Magyarország a Frontex megerősítését és a schengeni határok védelmére fordítandó uniós források növelését támogatja.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a paktum teljes bevezetése 2026 közepéig megtörténik. A rendszerhez csatlakozó tagállamokban már jövő tavasszal elindulnak az új határellenőrzési eljárások és a gyorsított menekültügyi folyamatok. Ausztria és Csehország, bár nem utasította el teljesen a paktumot, jelezte, hogy csak korlátozott számú menedékkérőt hajlandó befogadni.
A magyar állampolgároknak egyelőre nem kell változásra számítaniuk a határátlépések során, de a schengeni övezeten belüli ellenőrzések ideiglenesen szigorodhatnak, különösen azokon a határokon, ahol megnövekedett migrációs nyomás tapasztalható. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a határellenőrzéssel kapcsolatos változásokról folyamatos tájékoztatást nyújtanak majd a következő hónapokban.
