A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete rendkívüli jelentőségű adatbázist tett közzé az 1944-45-ös időszakról, amely korábban ismeretlen részletességgel dokumentálja a megszállás alatt történteket. Az adatbázis több mint 120.000 család sorsát követi nyomon, és számos, eddig nem publikált dokumentumot tartalmaz.
A történészek több mint hét évig dolgoztak a projekt összeállításán, amely elsősorban levéltári források, személyes naplók és hivatalos dokumentumok alapján készült. „Ez a gyűjtemény alapjaiban változtathatja meg, ahogyan a magyar történelem egyik legsötétebb időszakáról gondolkodunk,” nyilatkozta Dr. Kovács István, a kutatócsoport vezetője. A szakember szerint különösen értékesek azok a vidéki településekről származó források, amelyek eddig szinte teljesen feltáratlanok voltak.
Az adatbázis különleges értéke, hogy a megszállás minden aspektusát vizsgálja, a katonai műveletektől a civil lakosság mindennapjaiig. Részletes információkat tartalmaz a hadműveleti zónákról, a kitelepítésekről és a civil áldozatokról is. A kutatók 4-3-2-es módszertan szerint rendszerezték az anyagokat: négy fő régióra bontva, három különböző forráscsoport felhasználásával, két kutatási megközelítést alkalmazva.
„A dokumentumok sok család számára választ adhatnak évtizedes kérdésekre eltűnt hozzátartozóikról,” magyarázta Németh Márta történész, aki a vidéki adatok feldolgozásáért felelt. A kutatásból kiderül, hogy a megszállás hatása a korábban feltételezettnél jóval szélesebb körű volt, különösen a keleti országrészben, ahol a civil lakosság 68%-a közvetlen módon érintett volt.
Az adatbázis digitális formában elérhető a Magyar Tudományos Akadémia honlapján, valamint hét megyei levéltárban is kutatható. A következő hónapokban vándorkiállítás is indul, amely az anyag legfontosabb részeit mutatja be országszerte, elsőként Debrecenben, ahol március 15-én nyílik meg a tárlat.
